A Homok Atyja

Egy interaktív képes album, amelyből videók, filmek, archívumok is megtekinthetők a korábban kiadatlan írások és naplók mellett, miközben a kötet Almásy László teljes életrajzát nyújtja a hírhedt 1946-os népbírósági per anyagával együtt. Adatok: több mint kétszáz eredeti Almásy sivatagi fotó, hatvan eredeti lapközlés és dokumentum, QR-kóddal letölthető videók, filmek, fotók, archívumok, két tucat térkép, valamint Almásy expedícióinak mai fotói. Almásy teljes életművét, kiadatlan írásait és naplóit a kiadó már megjelentette az utóbbi években, eme kötetbe az újabban fellelt ismeretlen Almásy-írások kerültek be...

Abu Ramla, vagyis a Homok Atyja képes élettörténete. Egy interaktív képes album, amelyből videók, filmek, archívumok is megtekinthetők a korábban kiadatlan írások és naplók mellett, miközben a kötet Almásy teljes életrajzát nyújtja a hírhedt 1946-os népbírósági per anyagával együtt.

Adatok: több mint kétszáz eredeti Almásy sivatagi fotó, hatvan eredeti lapközlés és dokumentum, QR-kóddal letölthető videók, filmek, fotók, archívumok, két tucat térkép, valamint Almásy expedícióinak mai fotói.

Almásy László Ede (Borostyánkő, 1895. aug. 22. – Salzburg, 1951. márc. 22.) világhírű Afrika-kutató, felfedező, Almásy György Ázsia-kutató fia. Londonban folytatott műszaki tanulmányok után az osztrák Steyr autógyár alkalmazta. 1926-ban utazott először Afrikába, a Núbiai-sivatagba, hogy egy új típusú autót kipróbáljon. Ettől kezdve majdnem minden évben szervezett egy-két expedíciót Afrikába. Gépkocsin bejárta Tanganyikát, Kenyát, Ugandát, Szudánt, ahonnan a núbiai és líbiai sivatagon keresztül utazott Kairóba, 1929-ben Egyiptomban repülőiskolát létesített és a sportrepülést kifejlesztette. 1930-ban tevés expedíciót vezetett Szudánból Abesszíniába, 1932–33-ban repülőgéppel és gépkocsival a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fennsíkját, a Gilf Kebirt tárta fel.

A Zarzura oázis felfedezése is az ő érdeme. Az Uveinat-hegység barlangjaiban a történelem előtti korból származó sziklafestményeket talált. 1934-ben a Líbiai-sivatagban és Szudánban sziklafestmények után kutatott. Feltérképezte Vadi Hauart és Vadi Halfát. Tudósított a Nílus egyik szigetén élő „magyaráb” nevű berber törzsről, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok leszármazottai. 1941-ben behívták katonának, és német kikérésére az Afrikakorpshoz vezényelték, ahol bravúros sivatagi hadműveletet hajtott végre (Salaam).

A háború után a kommunisták koholt vádakkal többször letartóztatták, végül felmentették. 1947-ben ismét Egyiptomba utazott, ahol sivatagkutatási program kidolgozása mellett autóképviselettel és a sportrepülés tovább fejlesztésével foglalkozott. 1949-ben egy vitorlázó repülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági világrekordot állított fel. 1951-ben betegen Salzburgba szállították. Halálos ágyán értesült arról, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává. Az általa 1932-ben Kairo–Heliopolis mellett alapított sportrepülőtér, amely vezetéknevéről vált ismertté, ma Al Maza néven nemzetközi légiforgalmi kikötő.

Almásy László teljes életművét, kiadatlan írásait és naplóit a kiadó már megjelentette az utóbbi években, az újabban fellelt ismeretlen Almásy-írások ebbe a kiadványba kerültek be...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.