Bodri ANTIKVÁR

A „Bodri” sokáig elhallgatott, eltiltott könyv volt, mert nem jelenhetett meg az orosz forradalmat a maga vérzivataros valóságában érzékeltető kötet. Az ezred kutyája volt Bodri, életüket sokan köszönhették az éberségének. Súlyosan sebesült gazdáját az oroszok halottnak hitték, már majdnem a közös sírba temették, de Bodri nem engedte. Gazdája így került a tábori kórházba, majd hadifogságba. A kedves állattörténeten keresztül megismerhetjük az orosz nép életformáját a gyárostól a kisiparoson keresztül a gyári munkásokig, a frontszolgálatig, a nélkülözésekig, a forradalom igazi arcáig, majd a hazatalálásig...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!
*
Szerzője Fábián Gyula (Losonc, 1884. április 12. – Szombathely, 1955. szeptember 22.) magyar rajztanár, etnográfus, ifjúsági író, festőművész... 1904–1908-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként kezdte palóc területen a népművészeti anyag gyűjtését. 1908-tól Sárváron, 1915-től 1943-ig Szombathelyen tanított, ahol hosszabb ideig a múzeumi képtár őre volt. Szakcikkeit a Néprajzi Értesítő közölte. Számos, főként történelmi tárgyú ifjúsági regény szerzője...
*
• Vajon miért vannak bizonyos könyvek előlem elzárva?
• Mi lehet bennük, amit nem szabad elolvasnom?

Forogtak bennem a kérdések. Az első kötet, ami feltűnt, egy színes borítójú keményfedeles könyv volt. A borítóján egy első világháborús katona menetel puskájára tűzött szuronnyal, sapkáján nemzeti szalag lobog és mellette a piszkosfehér színű kutyája katonásan emeli a lábát. A kép alatt nagy piros betűkkel a cím: Bodri, írta: Fábián Gyula.

„A Szent István – Társulat kiadása”. Belső oldalán, a jobb oldalon felül egy beírás: „Szeretettel Ferikének keresztpapától és keresztmamától. 1938 karácsonyára.” Ez a Ferike az apám volt. A könyvespolc előtt ülve azonnal elkezdtem olvasni...

BODRI

• „(…) mit tehet egy ilyen kis kutya ebben a vérzivatarban, ahol az emberi életet úgy elsodorja a forradalom, mint falevelet az orkán?”

A belső címlapon először a mű címe, alatta:

„Egyszerű történet a nagy világégés idejéből”.

A következő sorban:

„Az ifjúság számára írta Fábián Gyula, Györgyfi György rajzaival”.

Fábián Gyuláról konokul hallgatott az 1945. utáni, először harcosan kommunista felfogású, később liberálissá enyhült magyarországi irodalomtörténet.

A „Bodri” című ifjúsági regény egy zsemlyeszínű puli kalandos életéről szól, amely juhászkutyának született, és úgy is szolgálta a gazdáját, mint nemzedékek óta minden őse. Vásárra igyekezve megálltak Sárváron egy külvárosi kocsmánál, ahol Bodrit véletlenül bezárták az istállóba. Gazdája a nyájjal hajnaltájt továbbállt. Bodri nem találta meg őket, eltévedt. Nagy éhségében a hentestől ellopott kolbász miatt majdnem agyonverték, de későbbi gazdája, Diósi Péter asztalosmester megmentette az életét. Minden rendben ment, amikor, mint egy „földindulás”, kitört a – később elsőnek nevezett – világháború.

A nagy világégésben Diósi uramat is behívták katonának a 83-as gyalogezredbe. Bodri, amíg gazdaasszonya és kis gazdája kimennek vele a sárvári vasútállomásra, hogy még egyszer elbúcsúzzanak Diósitól, felugrott a vonatra, és megtalálta a gazdáját. Ő lett az ezred kutyája. Éberségének sokan az életüket köszönhették, de a nagy 1915. februári offenzíva ellen mindenki tehetetlen volt. A súlyosan sebesült Diósit halottnak hiszik az oroszok, és majdnem eltemetik a tömegsírba, de Bodri nem engedi! Így kerül gazdája a tábori kórházba és fogságba. Meggyógyul és egy önkéntes ápolónő, aki oroszra tanítja, annak bútorgyáros bátyjához kerül Moszkvába. Asztalosként dolgozik a gyárban, és ott éri a februári, majd az októberi forradalom.

Fábián Gyula könyvének több fejezete szól az orosz forradalomról és a bolsevikok hatalomra jutásáról, a vérengzésekről. A regény egyik orosz szereplője mondja a másiknak: „Az új rend csak úgy fog gyökeret verni Oroszországban, hogyha mindenki meghal, aki a régi világot képviseli.” Tiszta beszéd...

Ebben a vérgőzös hangulatban természetesen a kalandok folytatódnak, és a végén hazaér mindenki, Diósi mester és Bodri is. A kedves állattörténeten keresztül megismerhetjük az orosz nép életformáját a gyárostól a kisiparoson keresztül a gyári munkásokig. Főhőseink, Diósi és Bodri, beilleszkedtek az ottani, háborús, forradalmi hétköznapok életébe. A forradalom eseményeit, tragikus részleteit – Fábián Gyula történetében – nem „a cél szentesíti az eszközt” felfogás jegyében látjuk. 1945 után a közéletben és az irodalmárok világában olyan hangulat alakult ki, amelyben, mint Márai írta naplójában: „még hallgatni sem lehetett”. Mert állásfoglalásra kényszerítettek mindenkit. Ezért nem jelenhetett meg egy, az orosz forradalmat valódiságában megmutató könyv. Politikailag nem felelt meg az elvárásoknak Bodri, a zsemlyeszínű puli...

„Amikor elolvastam a Bodri című könyvet, bevallottam nagyapámnak, hogy bizony kikutattam az elzárt könyveket. Akkor mesélte el, hogy a 83-as gyalogezred régi katonáitól hallott Bodri történetéről, mert a veszteségek miatt velük, újoncokkal töltötték fel fél évvel később az ezredet, hiszen az állomány fele meghalt vagy fogságba esett az áttöréskor. Ezután már nyugodtan olvashattam bármit, amit a kulcsos szekrény rejtett...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.