Dózsa György ANTIKVÁR

Dózsa György alakja viták középpontjában áll. A régi magyar történetírás többnyire elvetemedett parasztsihedert látott benne, akinek „hév volt az eke szarva, s beállott katonának. A véletlen jelentős polcra emelte, de visszaélt a szerencséjével, mert a népét véres polgárháborúba vezette...” Mai történetíróink nem osztják ezt az átlátszóan elfogult véleményt, amely kétségbevonhatatlan tényeket is letagad. Dózsa kétségkívül nemes származású volt; az elfogult történetírók azonban szívesen letagadták ezt, mivel nem tudták megmagyarázni a „csodát, amely a magyar köznemesből öntudatos parasztvezért teremtett...”

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!
*
Szerzője Féja Géza (Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) magyar író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár...

A századforduló után Ady versei népszerűsítették a Dózsa-kérdést. Márki Sándor mellett ő támasztotta fel a parasztkirályt; Márki egy nagyszabású, lelkes történelmi műben gyűjtötte össze a legnagyobb magyar parasztforradalom adatait, Ady Endre pedig modern politikai állásfoglalást teremtett a Dózsa-hagyományból.

Érdekes jel volt ez a két állásfoglalás, hiszen az egész magyar avart begyalogló, s örökké gyűjtögető Arany János éppen csak felvetette egy Dózsa-eposz tervét.

Dózsa alakja azóta is viták középpontjában áll. A régi magyar történetírás többnyire elvetemedett parasztsihedert látott benne, kinek „hév volt az eke szarva, s beállott katonának. A véletlen jelentős polcra emelte, de visszaélt szerencséjével, mert véres polgárháborúba vezette népét...” Mai történetíróink nem osztják ezt az átlátszóan elfogult véleményt, mely kétségbevonhatatlan tényeket is letagad. Dózsa kétségkívül nemesi származású volt; az elfogult történetírók azonban szívesen letagadták ezt, mivel nem tudták megmagyarázni a „csodát, mely a magyar köznemesből öntudatos parasztvezért teremtett...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.