Nehézsorsúak - ANTIKVÁR

A háborút, járványt és éhínséget a középkor embere, szerte Európában, igen találóan, apokaliptikus „lovagoknak” titulálta. Ahol közülük csak az egyik is megjelent, átvonult, ott tömeges méretekben aratott a halál. Ki gondolta volna, hogy az ember képes lesz a „lovagok” számát a tömegterror borzalmaival szaporítani, és mészárlásban messze felülmúlni majd a régebbiek pusztításait. A két világháborúban a harci események együttes áldozatait mintegy 60 millióra, a tömegterror ártatlan halottait pedig kétszer annyira, 125-130 millióra becsülik. A XX. század így hát joggal nevezhető a „tömegterror századának...”

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

*
A Középkor embere a háborút, járványt és éhínséget szerte Európában, igen találóan, apokaliptikus „lovagoknak” titulálta. Ahol közülük csak az egyik is megjelent, átvonult, ott tömeges méretekben aratott a halál.

• Ki gondolta volna, hogy az ember képes lesz a „lovagok” számát a tömegterror borzalmaival szaporítani, és mészárlásban messze felülmúlni majd a régebbiek pusztításait. A két világháborúban a harci események együttes áldozatait mintegy 60 millióra, a tömegterror ártatlan halottait pedig kétszer annyira, 125-130 millióra becsülik. A XX. század így hát joggal nevezhető a tömegterror századának...”
*
„A középkor embere, szerte Európában, a háborút, járványt és éhínséget, igen találóan, apokaliptikus „lovagoknak” titulálta. Ahol közülük akárcsak az egyik megjelent, átvonult, ott – szemben a szálazó természetes elhalálozásokkal – tömeges méretekben aratott a halál.

• Ki gondolta volna, hogy az ember képes lesz a „lovagok” számát eggyel szaporítani. A tömegterror borzalmaival. És hogy ha ez megjelenik, a mészárlásban messze felülmúlja majd a régebbi „lovagtársak” pusztításait. A két világháborúban a harci események együttes áldozatait mintegy 60 millióra, a tömegterror ártatlan halottait pedig kétszer annyira, 125-130 millióra becsülik. A XX. század így hát joggal nevezhető a tömegterror századának.”
*
„Havasi ​emberek megfigyelése, miszerint az ember akkor kerül végveszélybe, ha már hátrafelé sem tud tájékozódni, mert lába nyomát a hó befújta.”
(Sütő András)

„A XX. századi tömegterror végeredménye iszonyatos. Abból a 125-130 millióból jóval nagyobb hányad, közel 100 millió halott esett a kommunista-szocialista rendszerekre. És körülbelül 25-30 millió halott szárad a náci Németország vezetői lelkén.”
(Für Lajos)

„Ami ma már szinte hihetetlen: bárkiből fogoly válhatott. Keresztény és zsidó, munkás és értelmiségi, a kommunista eszmékkel rokonszenvező egyaránt a Gulag valamelyik táborában találhatta magát.”
(Szakály Sándor)

„Többnyire magyar foglyok építették az Angara folyóra a hatalmas vízduzzasztó gátat, amelyik Oroszország legnagyobb áramfejlesztő telepe… Amikor már majdnem készen volt, akkor rászabadították a „komszomolokat”, az övék a dicsőség…”
(Bondor Vilmos)

„A fákról leettük a levelet, a füvet rágták a gyerekek. A lóval behúzatták a korpát, nekiestek késsel, megették a lovat.”
(Hódi Rezső)

„… elkezdtem énekelni, hogy egy katolikus pap takarítja itt a folyosót, a halálkamrák előtt, aki el akarja végezni a szentgyónást, az tekintsen önmagába, bánja meg a bűneit és én megadom a föloldozást…”
(Olofsson Károly) /Placíd Atya/

„Földbe ásott betonfalú bunkerbe tették az elfogott szökevényeket, ahol aztán addig locsolták vízzel, amíg elevenen megfagytak.”
(Telkiné Melik Mária)

„A nehéz vagány kártyán eljátszotta a pénzét, a heti adag kenyerét, a lágerben levő nőjét. az utolsó tétele pedig az volt, hogy ha veszít, meg kell ölni valakit.”
(Végh László)

„Noszogattak az elvtársa: írjam meg az antigulagot. Könyvében megcáfolja, hogy nem volt olyan rossz a lágerekben, mint ahogy a maga barátja, Szolzsenyicin műveiben olvasható. Mert hiszen itt van egy magyar, aki ugye átlagon felüli műveltségre tett szert a lágerben.”
(Rózsás János)

„Egy olyan életiskola – universitas – praktikumában volt részem, amit a világ egyetlen egyetemén se kaphattam volna meg.”
(Irányi Béla)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.