Párbeszéd az Úrral
E. Bártfai László
A szakrális kommunikáció tipológiája
Könyv
Tinta kiadó, 2022
Tinta kiadó, 2022
136 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9789634093510
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 2 990 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 781 Ft
Leírás
A párbeszéd kifejezés szűk értelemben való használata, ember és a transzcendens lény közleményeinek cseréje. Annak tudatosítása, hogy az Úrral folytatott párbeszéd csak azok számára elképzelhető, akik hisznek Istenben, akik számára a vallás valóság.
Mindennemű párbeszédnek előfeltétele, hogy kezdeményezője nem kételkedik annak létezésében, akit megszólít, akitől kér, akihez folyamodik. Nincs ez másként a szakrális kommunikáció esetében sem. A kifejezést szűk értelemben használom, ember és a transzcendens lény közleményeinek cseréjét értem rajta, így például az egyetemes zsinatok parázs hitvitái kívül esnek a fogalmi körén.Órigenész tovább szűkítette a kört, amikor arra szólított fel, hogy egyedül az Atyához imádkozzunk, mert Jézus is ezt mondta tanítványának: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk! Szenteltessék meg a neved. / Jöjjön el az országod” (Lk 11,2, Mt 6,9–10). A teremtmény megszólítja az Urat, aki pontosan tudja, mit alkotott a föld porából (Ter 2,7). Nem vonják kétségbe egymás létezését.
Az Úrral folytatott párbeszédet nyilván csak azok tartják elképzelhetőnek, akik hisznek Istenben, akik számára a vallás valóság.
A hívő ember arra vár, hogy megszólítsa az Úr, ahogy a zsoltáros mondja: „Istenem, ne maradj néma, / ne hallgass, Istenem…” (Zsolt 83 [82], 2). A teremtmény csendben várakozik Isten szavára. Az Úr is csendben szól hozzá, mert „Szavakra nincs szüksége az igének...”
(Vasadi Péter: Kontrapunktika. 1984).
A csendet a belső ima kapcsolja össze a beszéddel. E bensőséges kapcsolat természetét Ludwig Wittgenstein világította meg egyik grammatikai megjegyzésében: „Nem hallhatod az Istent valakihez beszélni, csak akkor hallhatod Őt, ha te vagy a címzett.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.