A kőszívű ember fiai

Klasszikus regény, amelyet 1869-ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai. Az élete legfőbb élményforrását jelentő magyar forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie ebben a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalom megrajzolásában, a kor érzékletes ábrázolásában.

1848 ​​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van huszárjaival a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Öccse Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről a bátyját, Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz...

A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal.

Jókai Mór, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét.

„A Kőszívű ember fiai” témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését is hozza. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről „Világos mutatta meg, hogy nem kivitelezhető”. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve.

A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesíti. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon.

A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél...

*
„A Kőszívű Ember Fiai” című eme kiadvány főként a középiskolások olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része, amely „a jövő nemzedék körében elveszőben van...”
*
A kötet Jókai Mór egyik klasszikus regénye. 1869-ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta. A szakirodalom természetesen igen sokat foglalkozott az író eme sikeres és külföldön is igen kedvelt művével. Eszerint Jókai életének legfőbb élményforrását képező magyar forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie ebben a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában, a kor érzékletes ábrázolásában...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.