Otcsenás

A szerző tárcanovelláinak visszatérő alakja Otcsenás Péter hírlapíró, akinek sorsa; meglátni és megírni a mindennapok történései mögött lappangó drámaiságot. Úgy számol be a hétköznapokról, hogy közben aggódó szeretettel ábrázolja az embereket jó és rossz mivoltukban. A már eltávozott írótársak szubjektív portréját egy-egy képzeletbeli találkozás nyomán rajzolja meg. Majd a művésztársakról a személyesen megélt emlékeit idézi fel.

Borbély László tárcanovelláinak visszatérő alakja Otcsenás Péter hírlapíró, akinek sorsa; meglátni és megírni a mindennapok történései mögött lappangó drámaiságot.

Történeteiben úgy számol be a hétköznapokról, hogy közben aggódó szeretettel ábrázolja az embereket jó és rossz mivoltukban.

Emellett Otcsenás számára az álom irigylésre méltó átjárót jelent a már eltávozott írótársakhoz: Krúdy Gyulához, Kosztolányi Dezsőhöz, Móricz Zsigmondhoz, Ambrus Zoltánhoz, Mikszáth Kálmánhoz, Kuncz Aladárhoz, Hunyady Sándorhoz és másokhoz, akiknek szubjektív portréját egy-egy képzeletbeli találkozás nyomán megrajzolja.

E találkozásokat betetőzi az a párbeszéd, amelyben a világjárványkor Albert Camus méltó társa.

A kötet utolsó harmadában a szerző immáron Otcsenás álarcát levetve, személyesen megélt emlékeit örökíti meg azokról a művésztársakról, Gyulai Líviuszról, Orosz Istvánról, Sára Sándorról, Bujtor Istvánról és másokról, akikre madáremberként tekint, mert „emlékeztették a röpülés boldogságára” és ösztönözték saját szépírói világának megteremtésére...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.