Hogyan történt?

A katasztrófa után alig két évvel megjelent visszaemlékezés, a magyar zsidóság deportálásának nehéz, ellentmondásos nézőpontból megírt krónikája. Kísérlet arra, hogy hetvenöt év távlatából visszatekintsen a magyar holokauszt tragédiájára. Munkácsi és a zsidó elit tragikus, valódi döntési szabadságot nélkülöző pozíciója fontos példája az olyan radikális helyzeteknek, amelyben választás és felelősség fogalma értelmezhetetlenné válik, noha a súlyuk változatlan terhet ró minden résztvevőre. A kora délutáni órákban Budapest zsidósága letépte magáról a sárga csillagokat, azt hitte, hogy megnyerte az életet, pedig soha nem volt közelebb a halálhoz. Estére Budapest zsidósága megtudta, hogy a nácik és nyilasok karmai közé esett...

Munkácsi Ernő (Páncélcseh, (románul: Panticeu, falu Romániában, Kolozs megyében/, 1896. augusztus 7. – Balatonfüred, 1950. szeptember 1.) ügyvéd, jogi író, múzeumigazgató, hitközségi elöljáró. Munkácsi Bernát nyelvész, néprajztudós fia, Munk Adolf hittudós, író unokája...
*
Hogyan történt?

Ezt kérdezi ma minden magyar zsidó és nem zsidó, aki ismerni akarja az utolsó esztendők tragédiájának történetét.

Munkácsi Ernő a katasztrófa után alig két évvel megjelent visszaemlékezése a magyar zsidóság deportálásának nehéz, ellentmondásos nézőpontból megírt krónikája.

Munkácsi a Horthy-korszakban a neológ zsidó közösség főtitkára, jogász, 1944-től pedig a német nyomásra létrehozott, a német és magyar hatóságokkal kooperálni kényszerülő budapesti Központi Zsidó Tanács főtitkára.

A „Hogyan történt?” a holokauszt tragédiájának fontos korai összegzése és értelmezése, Munkácsi személyes számvetése a Zsidó Tanács felelősségével, válasz az ellenük felhozott vádakra, és helyenként elkeseredett kísérlet a szervezet felmentésére.

Ez a Bohus Kata, Csősz László és Laczó Ferenc történészek jegyzeteivel és kísérőtanulmányaival, valamint korábban nem közölt forrásokkal kibővített új kiadás arra tesz kísérletet, hogy hetvenöt év távlatából visszatekintsen a magyar holokauszt tragédiájára.

Munkácsi és a zsidó elit tragikus, valódi döntési szabadságot nélkülöző pozíciója fontos példája az olyan radikális helyzeteknek, amelyben választás és felelősség fogalma értelmezhetetlenné válik, noha a súlyuk változatlan terhet ró minden résztvevőre.

A kora délutáni órákban Budapest zsidósága letépte magáról a sárga csillagokat és elözönlötte a körutakat, ahol hatalmas tömegek sétáltak az őszi nap hanyatló fényében. Budapest zsidó népe azt hitte, hogy megnyerte az életet, pedig soha nem volt közelebb a halálhoz. Négy óra felé elhalkultak a rádiók katonanótái, gyanús híreket közvetítettek, és amikorra az est szürkülete ránehezedett a városra, Budapest zsidósága megtudta, hogy a nácik és nyilasok karmai közé esett...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.