Szent Álmos hagyatéka

Az Anonymus által Szentnek nevezett Álmos küldetéstudattal rendelkező uralkodó, akit Emese álma indít el a földi útján. A IX. század közepe táján, tekintélyével, személyes varázsával összegyűjti a szkítiai magyar, valamint rokon törzseket és erős testvérszövetséget kovácsol. A Vérszerződés révén, immáron mint Kende a fővezéri méltóság mellé főtáltossá is lesz. (A IX. századi Vérszerződés hazánk első ismert Alkotmányozó Nemzetgyűlése.) Vallástörténeti tanulmányok olvashatók őseink szellemiségéről.

Ne rejtőzz, ne rejtőzz, apám a berekben, jövök ide énekeddel, torkodból vettem, haj rege rege rege, haj rege rajta!
(Nagy László: „Rege a tűzről és jácintról.” /részlet/

Az Anonymus által Szentnek nevezett Álmos de genere Athilae regis, de genere Turul (819-895) küldetéstudattal rendelkező uralkodó, akit Emese álma indít el a földi útján.

A IX. század közepe táján, tekintélyével, személyes varázsával összegyűjti a szkítiai magyar, valamint rokon törzseket és erős testvérszövetséget kovácsol. A Vérszerződés révén, immáron mint Kende a fővezéri méltóság mellé főtáltossá is lesz (A IX. századi középi Vérszerződés hazánk első ismert Alkotmányozó Nemzetgyűlése).

„... Komoly felerősödésünk okán, a pár éve létrejött magyar-kazár, elsősorban katonai jellegű véd és dac szövetség föllazul, sőt ellenünk való védekezésül a nagykagán kénytelen megerősíteni Sarkel várát. Az előzményekről Bíborbanszületett Konstantin, a „De Administrando Imperio” című, 950 körül befejezett művében a következőket írja: „A türkök (magyarok) hét törzsből álltak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt. Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig.” Márpedig ez esetben a bizánci császár első kézből tájékozódik, hiszen 948-ban követségben jár nála Bulcsú Horka és Árpád-házi Tarhos unokája az ifjú Tormás, majd egy évre rá az erdélyi Gyula, aki még haza is visz magával egy Hierotheosz nevű görög szerzetest, akit 956-ban a konstantinápolyi pátriárka a „türkök püspökévé” szentel. Közbevetőleg megjegyeznénk, hogy az íjfeszítő lovas ótörök kazárok által a judaista vallás, származásközpontú jellegéből fakadóan, nem igazán vehető fel „en bloc” (mindenestül). Ennek megfelelően, inkább egy a xerxészi Perzsa Birodalomhoz hasonló jelenség felvillanása sejthető, amennyiben a nagykagán tanácsadó-testületét meghatározó, ám a zöm egy kisebb részét átható jelenlét feltételezhető. Mindezt az is alátámasztja, hogy a fellázadt, majd hozzánk csatlakozott kazár (kabar) népesség kapcsán e tekintetben nincs komoly nyom, viszont eleink eurázsiai-szittya-hun kulturális mintázatát - szakrális Papkirály eszmeiségét – a magukénak is tudják és a szerint élnek...”

idézet innen * A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.