Angyali Menedék III. Csomag

A MAGYARSÁG ŐSI GYÖKEREI - Badiny tanár úr Argentínában kiadott és megjelent újságja, az Ősi gyökér lapjain 1973-1979 között megjelent írásait, valamint egyes leveleit tartalmazza. Ezekből látható, milyen „csatákat” kellett megvívnia egy magyar tudósnak a hazája védelmében. Sokszor a honfitársaival. Az első sorban menetelve mutatta az utat! A KÁRPÁT-MEDENCE SUMÉR ÖRÖKSÉGE - A világ első régésznője előtt tisztelgés. Csodájára járt mindenki, hogy Erdélyben Sumér nyomok vannak; hogy Trója leletei összekapcsolhatók az erdélyi Tordos leletábráival. Torma Zsófia úttörő volt. Valaminek az elindítója, amelyhez épp annyi lehetőséget kapott, hogy egy felszínt megkapargathasson. Munkásságát – a teljes tordosi mező feltárását – a körülmények nem tették számára lehetővé... Talán így kellett lennie. Ebben a kötetben megtalálható mindaz, amihez ma ügyes-bajos úton, de még hozzá lehetett férni... Lehetőség a munka továbbvitelére, a leletek leporolására...

A Magyarság Ősi Gyökerei

„Az ŐSI GYÖKÉR... azaz az ŐSI MAGYAR TRADÍCIÓINK ápolásában kopogtatunk be Hozzád. Hozzuk Népünk igazságát, és hirdetjük ebben az igazságban a Nemzet öntudatos szolgálatát.

(...) Meggyőződésünk az, hogy igen fontos a jelen történelmi pillanatában a Nemzet öntudatra való ébresztése. Ezt az általunk dicsőségesnek nevezett Magyar Ősmúlt igazságos és bizonyított adatainak hirdetésével kívánjuk szolgálni egyrészt.

(...) Ennek a magasztos történelemnek feltárására, a szeretet valóságos gyakorlatára, és Jézus Urunk Igéjének és Igazságának hirdetésére vállalkoznak az elkövetkező sorok. (...) A Magyar Néphez is elérkezett az ébredés ideje. Be kellene kapcsolódnia az ázsiai népek meginduló ritmusába, és el kellene helyezkednie a ciklusban az őt megillető helyen. Tehát indulnia kellene neki is ebben a pillanatban. Pontosan most, amikor minden összeesküdött ellenünk. Amikor a Nemzet testét elbágyasztották. Kihalásra ítélték, öntudatát megbénították.”

Ahogy az a fenti idézetből is látszik, Prof. Badiny Jós Ferenc (1909-2007) életében egyetlen dolgot tűzött ki maga elé: az igazság feltárását. Tette ezt az emigrációban, több ezer kilométer távolságból, a messzi Argentínában is csak szeretett szülőföldje, áldott Magyarországa megtépázott, megtaposott és elhallgatott történelmét kutatta. Tette ezt egyetemi tanárként, sokszor az elméleteit támadók ellenszelében, de töretlen hittel és reménnyel, hogy végre napvilágra kerüljön az igaz magyar történelem.

Jelen kötetünkben Badiny tanár úr Argentínában kiadott és megjelent újságja, az Ősi gyökér lapjain 1973-1979 között megjelent írásait, valamint egyes leveleit adjuk közre, amelyben kristálytisztán megláthatja a Kedves Olvasó, hogy milyen „csatákat” kellett megvívnia egy igaz magyar tudósnak a Föld másik oldalán a saját hazája védelmében.

Talán senki sem lepődik meg, ha eláruljuk: sokszor a legnagyobb csörtéket honfitársaival kellett megvívnia. Olyan volt ő, mint a napfény: bántja a homálytól elgyengült szemeket, égeti a sötétségben már-már elsorvadó bőrt, de mégis, élettel és reménnyel tölti el az embert.

Reménnyel, hogy van valaki, akinek még igenis fontos az igazság, és szüntelen erővel keresi, még 90 éves korában is! Ezeket a csatákat nem volt egyszerű megvívni, de a harc még messze nem ért véget.

*
Badiny Jós Ferenc az első sorban menetelt, és mutatta - mutatja! - nekünk az utat, hátra kiáltva nekünk:

Előre Szittyák, Magyarok! Vár Ránk az Igazság!
*

---

A Kárpát-medence Sumér Öröksége

A magyar őstörténet iránt érdeklődők körében Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész neve jól cseng, hiszen a világ első régésznőjéről beszélünk. Néhányan ismerni vélik a munkássága velejét, páran csak arról hallottak, hogy a Tróját feltáró Schliemannal és feleségével levelezett.

A kilencvenes években egy agyonfénymásolt, itt-ott hiányos példány forgott hazai kutatói kezekben, néha a legfontosabb ábrák hiányával, de volt adat, volt ismeret. Majd egyre könnyebb lett fénymásolni, megjelent az internet és elérhetővé vált jobb minőségben is a Buenos Aires-i kiadás. Csodájára járt mindenki, hogy Erdélyben Sumér nyomok vannak; hogy Trója leletei összekapcsolhatók az erdélyi Tordos leletábráival.

Torma Zsófia úttörő volt. Valaminek az elindítója, amihez épp annyi lehetőséget kapott, hogy egy felszínt megkapargathasson. Munkásságát – a teljes tordosi mező feltárását – a körülmények nem tették lehetővé számára, pedig pénz és támogató is lett volna rá. Talán így kellett lennie.

Ebben a kötetben megtalálható mindaz, amihez ma ügyes-bajos úton, de még hozzá lehetett férni...

*
„Ezzel állítottunk megérdemelten emléket egy nagyszerű, olykor nem egészen szakszerű, de mindenképpen úttörő magyar kutató hölgynek.

Az ő munkásságát tovább lehet vinni. De ehhez le kellett porolni a százötven éves leleteket...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.