Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban

A szülőfalujában Mihályiban kezdte meg a tájszavak gyűjtését. Ezt célzott gyűjtések követték, ugyanis az 1970-es évek végére egyértelművé vált, hogy az idős nemzedék elmúltával felgyorsul az eredeti tájszavak és táji szólások, közmondások, szóhasonlatok, szójárások visszaszorulása. 1980-tól a frazeologizmusok gyűjtésére összpontosította az idejét. „Erkölcsi és tudományos kötelességemnek éreztem, hogy minél többet megmentsek én is annak a hagyományos paraszti, falusi életnek a nyelvi emlékei­ből, amelyeket nemsokára múlttá formál a változtató történelem.” Így született meg ez a kötet...

1963-ban kezdtem meg a mihályi tájszavak gyűjtését a szülőfalumban. (Mihályi község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban található...)

Eleinte még csak passzív módszerrel, nyelvjárási beszélők spontán beszédéből lestem el ezeket az otthon tartózkodásaim idején. Idővel azonban egyre figyelmesebb lettem szülőfalum frazeologizmusaira, mert az 1960-as, 1970-es években ezek gyakran hangzottak el a felnőttek körében, feltűnő stílusértékkel színezve a mindennapi beszédüket.

Megérlelődött bennem a gondolat, hogy dialektológiai szempontból időszerű vállalkozás volna célzott gyűjtéseket végeznem Mihályiban ezen a területen is. Az 1970-es évek végére egyértelművé vált, hogy az idős nemzedék elmúltával felgyorsul az eredeti tájszavak és táji szólások, közmondások, szóhasonlatok, szójárások visszaszorulása.
(A dialektológia szó szerinti jelentése: a dialektusok tana, tudománya, más szóval nyelvjárástan, nyelvjáráskutatás, nyelvjárástudomány...)
(A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás fogalom egy adott nyelvnek azt a változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos...)

Ez adta a lökést, hogy átmenetileg háttérbe szorítva a tájszavak gyűjtését, időmet a frazeologizmusok gyűjtésére összpontosítsam (1980 tól).
(A frazeológia a nyelvészetnek az az ága, amely a hagyományosan állandósult szókapcsolatoknak, újabban frazeológiai egységeknek, frazémáknak vagy frazeologizmusoknak nevezett többé-kevésbé kötött szókapcsolatok tanulmányozásával foglalkozik...)

Erkölcsi és tudományos kötelességemnek éreztem, hogy minél többet megmentsek én is annak a hagyományos paraszti, falusi életnek a nyelvi emlékei­ből, amelyeket nemsokára múlttá formál a változtató történelem. Örülök annak, hogy követtem annak idején a belső sugallatot.

Így született meg az „Állandó Szókapcsolatok a Rábaközi Mihályiban” című eme kötet, s jelent meg 1989-ben a Nyelvtudományi Értekezések 127. számaként.

Több szempontból minősítettem a mihályi frazeologizmusokat:

• mennyiben tájiak s
• mennyiben ismertek az ország nagy területén,
• a frazeologizmusok mely típusába tartoznak az ismertségük, illetve használtságuk foka szerint,
• valamint a stílusértékük szerint.

A minősítéseket nyelvjárási lexikográfiai tapasztalataim nyomán alkalmaztam...
*
TARTALOM:

Bevezetés
• A leírás kérdései
• A nyelvjárási állandó szókapcsolatok vizsgálatának történetéből
• A nyelvjárási állandó szókapcsolatok vizsgálatáról és az anyag körülhatárolásáról
• Az anyaggyűjtés
• Az állandó szókapcsolatok szerepe a nyelvjárásban
• A táji állandó szókapcsolatok élete, visszaszorulása
• Változatok, variabilitás a táji állandó szókapcsolatokban
• Stílusérték és stilisztikai minősítés
• Az anyagközlésről
• A hangjelölés
• A falucsúfolók
• Az egyszeri esetek
• A névcsúfolók
Válogatott bibliográfia - Adattár - Mihályi állandó szókapcsolatok - Mutató - A jelek, rövidítések és minősítések jegyzéke
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.