A székely-magyar rovásírás emlékei

Méltó folytatása a rovásírással foglalkozó korábbi nagy monográfiáknak. Az elemezett rovásírásos emlékekben használt jeleket 16 oldalon táblázatokban összegzi. A végén összefoglalja a magyar rovásírásos emlékek vizsgálata során szerzett fontos tapasztalatait. Ajánlott mindazoknak, akiknek fontos, hogy a magyar kultúra egyedülálló kincsét, a rovásírást jobban megismerjük, és szeretnének közreműködni abban, hogy ezt a kultúrkincset mind többen érezzük megfelelőképpen hungarikumnak.

Csallány Dezső régész, archeológus. A Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum igazgatója volt Szegeden 1936 és 1944 között, a Nyíregyházi Jósa András Múzeumot 1954-1972 között vezette. Számos szakcikket publikált magyarul és németül az avar kori és a népvándorlás kori régészeti leletekről.

1963-ban publikálta „A székely-magyar rovásírás emlékei” című összefoglaló tanulmányát, amely kis példányszámban a Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvében jelent meg. A rovásírás iránt érdeklődők csak antikvár könyvárverésen juthattak hozzá, csillagászati áron.

A könyv méltó folytatása a rovásírással foglalkozó korábbi nagy monográfiáknak:

- Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás.
- Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei.
- Németh Gyula: A magyar rovásírás.
- Jakubovics Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi.

Csallány Dezső könyvében 33 jelentős, rövidebb-hosszabb rovásírásos emléket mutat be, az emlékek hiteles képével. Minden esetben ismerteti a rovásírásos emlék keletkezésének és fellelésének történetét, részletesen bemutatja az emlék korábbi vizsgálatának eredményeit, és megadja a véleménye szerinti helyes olvasatot is.

A bemutatott és elemzett emlékek az alábbiak:

1. Karácsonyfalvi ro­vás­felirat,
2. Székelyderzsi rovássor,
3. Nikolsburgi ábécé,
4. Marsigli ro­vásírásos kalendáriuma,
5. Bögözi felirat,
6. Csíkszentmártoni rovásfelirat,
7. Csíkszentmihályi felirat,
8. Konstantinápolyi székely rovásfelirat,
9. Szamosközi István feljegyzései,
10. Telegdi János Rudimentája,
11. Miskolczi Csulyak István két alphabétuma,
12. Komáromi Csipkés György emléksorai,
13. Miskolczi Csulyak Gáspár emléksorai,
14. Enlaki felirat,
15. Kájoni János rovásírásos feljegyzései,
16. Hickes György Harsányi Jánostól kapott betűsora,
17. Magyar ABC,
18. Otrokocsi Fóris Ferenc betűmutatványa,
19. Bél Mátyás Kapossi Sámuel-­féle ábécéje,
20-30. A marosvásárhelyi kézirat kilenc és másik két felirat ábécéje,
31. Herpai János által talált ábécék és szövegrészletek,
32. Ismeretlen személy rovásírásos ábécéje,
33. Csángó-székely rovásfelirat Moldvából.

A Szerző az elemezett rovásírásos emlékekben használt jeleket 16 oldalon táblázatokban összegzi.

A kötet végén Csallány Dezső „A székely rovásírás jellemzői” című fejezetben összefoglalja a magyar rovásírásos emlékek vizsgálata során szerzett fontos tapasztalatait.

*
„A Székely-Magyar Rovásírás Emlékei” című eme kiadványt ajánljuk mindazoknak, akik számára fontos, hogy a magyar kultúra egyedülálló kincsét, a rovásírást jobban megismerjük, és szeretnének közreműködni abban, hogy ezt a kultúrkincset mind többen megismerjék.

„Úgy Legyen!”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.