Történeti frazeológia

A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyve. Első fejezete a történeti frazeológia szükségessége és nyelvészeti alapokra helyezése mellett érvel. A második a frazémák történeti szövegekben való azonosíthatóságának módszertani lehetőségeit tárgyalja. A harmadik részletesen foglalkozik az állandósult szókapcsolatok keletkezésével. Bemutatja a puszta állandósulással létrejövő egységeket, a figuratív motiváltságú, átvitt értelmű egységeket, az elemek kihagyásával létrejött elliptikus frazémákat és a korábbi egységek modifikációjával keletkező másodlagos frazémákat. A negyedikben az egyes egységek létrejöttéhez és megszilárdulásához kötődő jelentéstani és alaki változásokról van szó, míg az ötödik a már létrejött egységek további változásával foglalkozik. Végül kitér a frazeológiai változásban szerepet játszó nyelvi és nem nyelvi síkok összefonódásának kérdéseire is. Tanulmányozásra és megismerésre váró szókapcsolatok...

A frazeológia a nyelvészetnek az az ága, amely a hagyományosan állandósult szókapcsolatoknak, újabban frazeológiai egységeknek, frazémáknak vagy frazeologizmusoknak nevezett, többé-kevésbé kötött szókapcsolatoknak a tanulmányozásával foglalkozik...
*
A történeti nyelvtudomány mindezideig (2021) adós volt az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti szempontú vizsgálatával, azok létrejöttének és későbbi változásainak leírásával.

A „Történeti Frazeológia” című eme kötet első fejezete a történeti frazeológia szükségessége és nyelvészeti alapokra helyezése mellett érvel. A második fejezet a frazémák történeti szövegekben való azonosíthatóságának módszertani lehetőségeit tárgyalja.

A harmadik fejezet részletesen foglalkozik az állandósult szókapcsolatok keletkezésével. Bemutatja a puszta állandósulással létrejövő egységeket (pl. kategorikusan cáfol), a figuratív motiváltságú, átvitt értelmű egységeket (pl. olajat önt a tűzre), az elemek kihagyásával létrejött elliptikus frazémákat (pl. Kapsz egyet!) és a korábbi egységek modifikációjával keletkező másodlagos frazémákat (pl. bakot lő → baklövést követ el). (A modifikáció a genotípusnak, azaz egy egyed genetikai felépítésének a környezeti tényezőkre adott, nem örökíthető válasza, reakciója...)

A negyedik fejezetben az egyes egységek létrejöttéhez és megszilárdulásához kötődő jelentéstani és alaki változásokról van szó, míg az ötödik fejezet a már létrejött egységek további változásával foglalkozik, beleértve ebbe a frazeológiai egységek eltűnésének kérdéskörét is (pl. farkaskaszára jut), /azaz veszni hagyják, elherdálják, nem törődnek vele.../

A dolgozat végén található összefoglalás kitér a frazeológiai változásban szerepet játszó nyelvi és nem nyelvi síkok összefonódásának kérdéseire is.

Az összefoglalás után található a felhasznált forrás-, illetve szakirodalmi munkák, és külön a rövidítések jegyzéke, valamint a tárgymutató, és a könyvben tárgyalt magyar és idegen nyelvű szólások és közmondások mutatója.
*
A kötet szerzője, Forgács Tamás a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változások kérdésköre mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak. 2003-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadónál a nagy sikerű „Magyar szólások és közmondások szótára” című műve, és 2007-ben a „Bevezetés a frazeológiába” című monográfiája.

Tanulmányozzuk, Ismerjük Meg Mi Is Ezeket a Szókapcsolatokat!
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.