A magyar nyelvemlékek

„A nyelvnek megvan a maga története, melyet ismernünk kell, hogy a mai nyelv rendszerét, törvényszerűségeit megérthessük.” A ma már klasszikusnak számító, először 1952-ben megjelent, jó stílusú, könnyen érthető kézikönyvből diákok sora ismerkedett meg a magyar nyelvemlékekkel. Tárgya röviden összefoglalni a nyelvemlékeket a X. század szórványaitól kezdve a XVI. század kéziratos és nyomtatott emlékeiig. A benne foglaltak napjainkig semmit sem veszítettek tudományos értékükből, a magyar nyelvtudomány azóta csupán néhány ponton egészítette ki. Törzsanyaga: 1. Szórványok; 2. Szövegek; 3. Glosszák, szójegyzékek és szótárak; 4. Felsorolások; 5. Nyelv­tanok.

„A nyelvnek megvan a maga története, melyet ismernünk kell, hogy a mai nyelv rendszerét, törvényszerűségeit megérthessük.”

„Történelmünk mind sűrűbb homályba vesző távolából mint elszórt gyenge fények világítanak felénk nyelvünk legkorábbi nyelvemlékei.”

„A megbízható, hiteles adatok nélkül való »nyelvészkedés« csakis tudománytalan, fellegekben és ködökben járó eszmefuttatásokat, haszontalan szófecsérlést eredményezhet.”

„A régi korok írott emlékei nemcsak nyelvünk történetének dokumentumai, hanem társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, történeti-földrajzi, művelődés­történeti, irodalomtörténeti, néprajzi dokumentumok is.”

*
Szabó Dénes „A Magyar Nyelvemlékek” című eme munkájából kiragadott fenti négy idézet rávilágít, hogy a TINTA Könyvkiadó miért bocsátotta ismét közre a ma már klasszikusnak számító művet.

A több mint fél évszázada megjelent, jó stílusú, könnyen érthető kézikönyvből diákok sora ismerkedett meg a magyar nyelvemlékekkel. A benne leírtak napjainkig semmit sem veszítettek tudományos értékükből, a magyar nyelvtudomány azóta csupán néhány ponton egészítette ki.

A kiadvány egyetemi tankönyvnek készült, először 1952-ben, majd bővítve 1959-ben jelent meg. Tárgya a magyar nyelvemlékek rövid összefoglalása, a X. század szórványaitól kezdve a XVI. század kéziratos és nyomtatott emlékeiig.

A könyv a törzsanyagát az alábbi öt fejezetben tárgyalja:

1. Szórványok; 2. Szövegek; 3. Glosszák, szójegyzékek és szótárak; 4. Felsorolások; 5. Nyelv­tanok.
*
Szabó Dénes (1913–1994) a második világháború előtt szláv filológusként lengyel állami ösztöndíjas, és a vilnói egyetemen lektor. 1950-től az ELTE tanára, 1957-től nyugdíjazásáig az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Nyelv-, irodalom- és művelődéstörténeti szempontból is fontos esemény volt, hogy az 1940-es évek elején megindította a Codices Hungarici sorozatot. Gombocz Zoltán nyomdokain haladva az 1950-es évek elején megírta „A mai magyar nyelv” című egyetemi jegyzetét. Részt vett „A magyar nyelv értelmező szótára” munkálataiban, majd a Petőfi-szótár egyik szerkesztője volt. Szabó Dénes a XX. századi magyar nyelvtudomány egyik jelentős alakja...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.