Fekete tűzijáték

Bartis Ferenc Gyergyószárhegyen született magyar író, költő, újságíró-szerkesztő írásaiból válogatás, akit a kommunista rendszert kiszolgáló karhatalmi rendőrség ötször tartóztatott le, első alkalommal mindössze tizenhárom éves volt, ekkor államellenes összeesküvéssel vádolták. Az 1956-os magyarországi forradalom után újra letartóztatták, először halálra ítélték, majd ezt több évtizedes börtönbüntetésre változtatták. Fiatalságából tíz évet töltött romániai börtönökben... Ízelítő az írásaiból: A megmaradás böjtje; Önmagamat helyettesítem; Mégis megkérdem, Időszerű észrevétel; Tudálékos okoskodók; Sírgödröm szélén, Zsörtölődve az óceánparton; Bibliások értekezlete; Fekete tűzijáték; Útszéli jóslatima; Politikusok üdvözlése; Nemzedékről nemzedékre; Halkan lépegetve a Terror Házában; Üldöznek a falak; Szavak hadjárata; Csak idegen kéz; Unalmas történet; Időrombolás...

Bartis Ferenc 1936. július 4-én született Gyergyószárhegyen. Újságírói-szerekesztői tevékenységét a Bukarestben megjelenő Falvak Népénél kezdte, Marosvásárhelyen a Sütő András szerkesztette Új Élet munkatársaként tevékenykedett. A kommunista rendszert kiszolgáló karhatalmi rendőrség ötször tartóztatta le, első alkalommal mindössze tizenhárom éves volt, ekkor államellenes összeesküvéssel vádolták. Az 1956-os magyarországi forradalom után újra letartóztatták, először halálra ítélték, majd ezt több évtizedes börtönbüntetésre változtatták. Fiatalságából tíz évet töltött romániai börtönökben.

Szabadulása után kényszerlakhelyre költöztették családjával együtt, majd 1984-ben végleg kiutasították az országból, és megfosztották a román állampolgárságtól. Azóta Budapesten élt, 1988–1989 között a Magyarok, 1990-től A Céh című folyóirat főszerkesztője volt. 1989-től az Összmagyar Testület elnöke, 1995-től az ’56-os Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja és főtitkára, 1992-től a clevelandi Árpád Akadémia tagja volt. Az Árpád-érmet 1991-ben, Belváros-Lipótváros díszpolgári címét és a Pro urbe Budapest díjat három évvel később vette át. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével és az ’56-os Forradalom Hőse kitüntetéssel is elismerték.

Főbb művei: Konok szeretet (1970), Kegyetlen szépség (1975), Fohászok és titkok föltámadás előtt (1996), Ellopták a világ lelkét (1998), Rovások az idő mestergerendáján (1998), Akarjatok élni szabadon (1999), Fekete tűzijáték (2003), A kényszerhelyzet művészete és a művészet kényszerhelyzete (1994), Az összmagyar eszme (2005).
*
Ez a bácsi a szomszédból
mintha hasonlítana…
Annak a néninek a hangja a templom előtt
mintha hasonlítana…
Annak a hölgynek az ablakból zuhogó szőkesége
mintha hasonlítana…
Annak a nőnek ott, tovább a halál hálójában vergődő tekintete
mintha hasonlítana…
A kistemplom harang-riadalma is
mintha hasonlítana…
S immár az egész szerencsétlen világ
mintha hasonlítana…
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.