A kassai dóm

A XIV. században játszódó dráma János mester, a kassai dóm kőfaragójának tragédiáját állítja középpontjába. Részletesebben foglalkozik az irodalmi művek értelmezésével, néhány regénnyel, mint „A zendülők”, a „Válás Budán”, „A gyertyák csonkig égnek”, a „Szabadulás”, „A Hang”, a „Jelvény és jelentés”, mindegyiket olyan kontextusba helyezve, amely új értelmezést nyit meg. Az intertextuális megközelítés más összefüggések rendszerét villantja fel. Ezért próbálkozott „A zendülők” értelmezésében a szegényproblematika bevezetésével, a „Válás Budán” esetében a Tolsztoj-párhuzam megjelölésével, „A gyertyák csonkig égnek” elemzésekor a sztoikus gondolkodással folytatott dialógus feltételezésével, a „Szabadulás”-ról szólva az első találkozás-toposz és az arc-fenomenológia felidézésével, a Hitler-jelenséget vizsgáló két regény - „A Hang” és a „Jelvény és jelentés” - esetében a logosz és a politikai diskurzus kérdéskörével...

A szerző írja „A Kassai Dóm” (Közelítések Márai Sándorhoz) című könyvének bevezetőjében: „A továbbiakban következők tehát – egyelőre – csak közelítések. Kísérletek néhány új szempont bevezetésére. Az irodalmi művek értelmezése, amint Jean Starobinski mondja, lehet teljes, de totális sohasem lehet. A teljesség is csak a kiválasztott nézőpont teljessége.

Az itt következő tanulmányok ezt a felfogást próbálják érvényesíteni”.
*

„Részletesebben foglalkozom néhány regénnyel, mint „A zendülők”, a „Válás Budán”, „A gyertyák csonkig égnek”, a „Szabadulás”, „A Hang”, a „Jelvény és jelentés”, mindegyiket, szándékom szerint, olyan kontextusba helyezve, mely új értelmezési lehetőségeket nyit meg.

Az intertextuális megközelítés általában más perspektívába helyezi a regényszövegeket, pontosabban más összefüggések rendszerét villanthatja fel.

Ezért próbálkoztam „A zendülők” értelmezésében a szegényproblematika bevezetésével, a „Válás Budán” esetében a Tolsztoj-párhuzam megjelölésével, „A gyertyák csonkig égnek” elemzésekor a sztoikus gondolkodással folytatott dialógus feltételezésével, a Hitler-jelenséget vizsgáló két regény – „A Hang és a Jelvény és jelentés” – esetében pedig a logosz és a politikai diskurzus kérdéskörének érvényesítésével.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.