Eltanácsoltak

Miskolc-Hortobágy 1952-1953... A származása okán osztályidegenné vált arisztokrata család kényszerlakhelyre telepítése. Az otthonukból elhurcolták igazolványába bejegyezték, hogy „D.O.”, azaz kényszerlakhely. Vétkük pusztán a származásuk volt, az, hogy nem válogathatták meg őseiket. Egyaránt osztályellenség lett a csecsemő és a halálán lévő aggastyán is. Akinek nem volt kihez, hová mennie, annak helyet jelöltek ki: mosókonyhákban, nyári konyhákban, pincékben, fásszínben. Volt aki nyolcadmagával szorongott egy szobában. Reklamálni, fellebbezni nem volt lehetőségük!

„1949. március eleje, húshagyókedd. Éjszaka két óra... Nyissák ki!!! A házba három karhatalmista nyomul be. - Keljen fel, néhány kérdést akarunk feltenni! - Ám kérdések helyett csak utasítást adnak: Na akkor tessék bediktálni sorra a javakat.

- Gyorsan készül a bemondás alapján a leltár. Ezalatt egyik tancsi ember szekerével a ház elé áll. Amikor a leltár elkészült, szerkesztője a papirosra bök: Most itt írják alá! Maguk most velünk jönnek, de ennivalófélét hozhatnak magukkal. Tegyék a szekérre!”

Az egykori grófi család megmaradt tagjait elhurcolták otthonukból, igazolványukba a „D.O.” magyarul kényszerlakhely bejegyzés került.

• Miért?
Vétkük pusztán származásuk volt, az, hogy „a lenini-sztálini tanok ismeretének hiányában nem válogathatták meg őseiket”.

Egyaránt osztályellenség lett a csecsemő és a halálán lévő aggastyán is. Akinek nem volt kihez, hová mennie, annak helyet jelöltek ki: mosókonyhákban, nyári konyhákban, pincékben, fásszínben. Volt aki nyolcadmagával szorongott egy szobában.

Nem volt lehetőségük reklamálni, fellebbezni!
*
Tartalom:

AJÁNLÁS - BEVEZETÉS

• Miskolc, a „Bűnös város”:
A város és lakói - „Eltanácsoltak” - Június 25 - Másnap

• A „Szociális Tábor”:
A helyszín és az elhelyezés - A tábor rendje és őrei - A „telepesek” - A munka és díjazása - Az élelmezés - Az egészségügy - Az ifjúság - A tábor krónikája - A táborok felszámolása
*
„Eltanácsoltak”

„Miskolc városában nagy számban éltek ellenséges elemek, akik a felszabadulás előtt a város vezető pozícióit töltötték be, és a városban való tartózkodásuk káros. A felszabadulás előtt kb. 80 földbirtokos, 400 tőkés, 500 csendőr és rendőr, több mint 400 katonatiszt és kb. 100 VKF-2-es tiszt élt Miskolcon...”

A kitelepítés után készült jelentés jól érzékelteti, hogy az Államvédelmi Hatóság helyi szervei szemében kik voltak azok a személyek akiket nem láttak szívesen a város közigazgatási határain belül...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.