A Hattyú csillagkép kulcsa-Andrew Collins-Könyv-Angyali Menedék-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Andrew Collins - A Hattyú csillagkép kulcsa

A Hattyú csillagkép kulcsa

Andrew Collins

Göbekli Tepe és Egyiptom születése KAPHATÓ, RENDELHETŐ!

Könyv
Angyali Menedék kiadó, 2018
400 oldal, Kemény kötésű fűzött C5 méret
ISBN 9786155647826
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Eredeti ár: 4 990 Ft
Megtakarítás: 16%
Akciós ár: 4 200 Ft
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

Göbekli Tepe és Egyiptom születése... A technológiai, kulturális és kozmológiai vívmányok először Dél-Szibériában jelentek meg 20 000 és 45 000 évvel ezelőtt, de elérték Délkelet-Anatóliát is, és olyan kultuszközpontokban indultak virágzásnak, mint amilyen Göbekli Tepe volt. Innen dél felé terjedve jutott Levante térségébe és Észak-Egyiptomba. Bizonyos, hogy itt, az ókori Egyiptomban kezdődött el igazán, és a Gízai Fennsíkon folytatódott a gyenyiszovai örökség manifesztációja, az ókori világ legnagyobb és legrejtélyesebb piramisának képében. Geometriája, amely Gíza egész piramismezejére jellemző, tanúskodik a hosszú távú ciklusok, számrendszerek és akusztika, valamint a Hattyú csillagkép csillagait központi helyre emelő kozmológia ismeretéről. Ha türelemmel a végére járunk a történéseknek, egy elveszett civilizáció bámulatos nyomait követhetjük, a saját civilizációnk alapját...



Negyvenötezer évvel ezelőtt, Dél-Szibériában, az Altáj-Szajan hegység szorosában vagyunk. A hideg hajnali ködből, a magas sziklák közül hirtelen négy magas, sötét alak lép elő. Néhány méter távolságban állnak egymástól, és az egyetlen ösvény felé néznek, amely a hegyvidék központi fennsíkjához vezet.

Mindegyikük hatalmas termetű, 2,15 méter magasak. Óriási birkózókra emlékeztet az alkatuk, a széles válluk és a testüket tetőtől talpig fedő bőrruházat és bundák csak még termetesebbnek mutatja őket. A fejük is hatalmas, hosszú és széles az arcuk, erős az állkapcsuk. A bőrüket nagyrészt ruha fedi, de ami kilátszik, az barna, hosszú, kócos hajuk pedig vagy sötétbarna, vagy szalmaszőke.

Idegenszerű megjelenésüket fokozza a nagy orruk, és különös szemük. Pupillájuk koromfekete, íriszük olyan halvány, hogy szinte fehérnek tűnik. Ruházatukat hosszú, sötét tollak ékesítik, meg-meglibbennek a napfelkeltekor támadt fuvallatban.

Ők a gyenyiszovai emberek, egy ősi nép, akikről a huszonegyedik század első évtizedéig nem is tudott az emberiség. Dél-Szibériában, az Altaj hegységben találtak rá a maradványaikra egy barlangban.

A sziklás szorosban álló négy alak valakiknek az érkezését várja. Új nép jön, valami távoli tájról, onnan, ahol a Nap nyugszik. Az új nép csoportjai egyre közelebb merészkedtek a gyenyiszovaiak hegyi menedékéhez, és most már látni lehetett, ahogy a magaslatok felé vonulnak. A betolakodók alacsonyabb, törékenyebb termetűek, a bőrük sötétebb, a fejük kisebb, az arcuk hosszúkásabb. És egészen más az életfilozófiájuk. Új területeket foglalnak el, kiaknázzák a természet erőforrásait, majd egyre növekvő népességükből csapatokat küldenek további területek elfoglalására.

Évezredek óta így terjeszkednek, találkoztak és keveredtek már a nyugati tájak Régi Népével is, akiket egyszer majd Neandervölgyi emberekként ismer az utókor.

A Régi nép évezredek óta él az eurázsiai kontinensnek a nyugatabbra eső tájain, míg a gyenyiszovaiak megelégedtek a kontinens keleti részével. Az Új Nép most megérkezett az Altáj-Szajan régióba, és ez lesz az első találkozásuk a gyenyiszovaiak kis csoportjával...

Az Új nép vezetője nem tudja, mitévő legyen.
• Támadja meg ezeket a fatörzsekre emlékeztető idegeneket?
• És ők miért nem támadnak?
• Ami pedig még különösebb… miért nincs fegyverük?
• Miféle különös varázslat ez?
• Talán sámánok, akiknek nincs szüksége fegyverre?
• Vajon a tekintetükkel is képesek ölni?
• Vagy szellemeket küldenek a betolakodók családja ellen?

Igen, a gyenyiszovaiak valóban sámánok voltak. Tudták, hogy ha összezavarják vagy elbizonytalanítják az Új Népet, akkor azok kétségbe vonják majd a saját terveiket. Úgy tűnik, ez hatásos. A betolakodók nem közelednek tovább. Hiába hadonászik a vezérük, a gyenyiszovaiak nem mozdulnak, csak állnak tovább, és figyelnek.

Az Új nép megretten a gondolatra, hogy ellenségeik hatalmas varázslók, és hirtelen megfutamodnak. Eltűnnek a szorosban, amerről jöttek. A gyenyiszovaiak győztek. De jól tudják, hogy az Új Nép nemsokára nagyobb csapatokkal fog visszatérni. Végül elözönlik a gyenyiszovaiak világát, és végeznek velük. Ez talán évtizedekbe, talán évszázadokba telik, esetleg akár évezredekbe is, de meg fog történni...

A jövőben a mély, ősi bölcsesség, amit a gyenyiszovaiak nemzedékek százain át gyűjtögettek, az Új Népre száll majd. Általuk fognak tovább élni a gyenyiszovaiak. De nem hódítással, háborúval alakul így, hanem keveredéssel. A gyenyiszovaiak utódai hibridek lesznek, egészen megújult elmével, és a közösségeik virágozni fognak nemcsak a Régi Világban, de még a távoli amerikai kontinensen is.

Sajnos a gyenyiszovaiak létezése feledésbe merül, és évezredekig senki nem tud majd semmit róluk. Egy napon azonban, ahogy a próféciák is megmondták, újra felemelkednek majd, és mindenki megtudja, miként ringatták ők a civilizáció bölcsőjét. Akkor majd megismeri a világ a gyenyiszovai örökséget.

Valahogy így képzeljük el a modern ember (Homo sapiens) és az utolsó gyenyiszovaiak (talán Homo sapiens altaiensis) találkozását annak alapján, amit a kevés leletből tudunk a megjelenésükről, genetikájukról, vívmányaikról. A helyi folklór emléket állít hajdani életüknek a térségben.

Őseink és a gyenyiszovaiak között a találkozás talán így zajlott, talán másként, de nagy valószínűséggel 45 000 évvel ezelőtt történt, vagy az Altáj-hegységben, ahol fosszilis maradványokat találtak a régészek a Gyenyiszovai Barlangban, ahol a gyenyiszovai emberek éltek, vagy pedig kicsit északabbra, a Szaján-hegység nyugati részén...

Az itteni legendák óriásokról beszélnek, akik a Jenyiszej és Abakán folyók medencéjében éltek. A Hakasz köztársaságban Akh Kharakh, vagy „fehér szemű nép” néven ismerik őket, és elbeszélik, hogyan építettek a világon elsőként ezek az óriások kő erődítményeket, öntözőcsatornákat, gátakat, hidakat, sőt, még isteni dallamokat is játszottak a hangszereiken.

Az óriásokról adott leírás jól illik arra, amit a gyenyiszovai emberekről tudunk, akik többszáz évezreden át éltek Dél-Szibériában, mielőtt úgy 40 000 évvel ezelőtt eltűntek volna. A Kelet- és Dél-Ázsia, Indonézia, Ausztrália, Melanézia és Mikronézia népességén végzett DNS elemzés elárulja, hogy a gyenyiszovaiak keveredtek a területeiken áthaladó korai modern emberekkel.

Fontos kiemelni, hogy a gyenyiszovaiak kapcsolatban állhatnak az emberi viselkedés hirtelen fejlődésével, ami Dél-Szibériában a 20 000 és 45 000 évvel ezelőtti időszakban történt. Ekkor készültek a világon az első, madárcsontból faragott furulyák, akkor alakultak ki az első települések, fejlődött a vadászat, új szerszámok jelentek meg, köztük a mikropenge technológia, és a kőmegmunkálás új formája, a pattintás.

Ezen kívül bizonyítható, hogy az Altáj-Szajan térségben élő korai emberek ismerték a hosszú távú napfogyatkozási ciklusokat. Ezt a tudást bonyolult, számításokra alapuló naptárrendszer kialakítására használták, ami az ősi világ vallási életét, kozmológiáját mélyen átitatta. Minden jel arra mutat, hogy a nagy naptárrendszer Dél-Szibériában keletkezett, és talán a gyenyiszovaiak letűnt világának öröksége.

Lenyűgöző bizonyítékok utalnak arra, hogy a hosszú távú ciklusok váltakozásáért, és a hiedelmek szerint létező, a Napból, a Holdból és a csillagokból sugárzó, emberi fül számára nem hallható hangokért felelős kreatív erőt egy kozmikus madár képviselte, melynek jelképe az éji égen a Hattyú csillagkép volt.

Idővel a technológiai, kulturális és kozmológiai vívmányok, amelyek először Dél-Szibériában jelentek meg a 20 000 és 45 000 évvel ezelőtti időszakban, elérték a kerámia előtti neolitikum korszakában Délkelet-Anatóliát is, és olyan kultuszközpontokban indulnak virágzásnak, mint amilyen a Göbekli Tepe volt. Innen dél felé terjedve jutottak Levante térségébe és Észak-Egyiptomba. A Nílus partjain Kr.e. 8500-8000 körül Helwan válik új otthonukká. Ma Helwan egy virágzó ipari város Kairótól közvetlenül délre.

De szinte bizonyos, hogy itt, az ókori, pre-dinasztikus Egyiptomban kezdődött el igazán, és a folyón túl, a Gízai Fennsíkon folytatódott a gyenyiszovai örökség manifesztációja, az ókori világ legnagyobb és legrejtélyesebb építményének képében: ez az építmény a Nagy Piramis, melyet Hufu fáraó számára építettek kb. Kr.e. 2550-ben.

Mint látni fogjuk, a geometriája, amely Gíza egész piramismezejére jellemző, tanúskodik a hosszú távú ciklusok, számrendszerek és akusztika, valamint a Hattyú csillagkép csillagait központi helyre emelő kozmológia ismeretéről. Mindez talán a 45 000 évvel ezelőtti Dél-Szibériából ered.

*
Ennek a történetnek csak nagy türelemmel lehet a végére járni. De ha kitartóak vagyunk, egy elveszett civilizáció bámulatos nyomait követhetjük, amely a mi saját civilizációnk alapja...

*
Részletek a kötetből:

... Çayönüben, 130 km-re északkeletre Göbekli Tepétől, Diyarbakır városa közelében (lásd a 3.5. ábrát), annak mindhárom kultuszépülete a maga idejében a lenyugvó Deneb felé irányult. Aztán ott van a 10 500 éves dombtetői lelőhely, Karahan Tepe a Tektek-hegységben, Göbekli Tepétől 37 km-re keletre, amelyről szintén feljegyezték a lenyugvó Hattyú csillagkép felé való orientációt. Amennyiben ezeknek az irányoknak van jelentősége, miért játszhatott a Hattyú ennyire fontos szerepet eme népek életében? A rejtély megoldásának kulcsát Göbekli Tepe 43-as oszlopa, az úgynevezett Keselyűkő rejti. Ehhez kell fordulnunk, hogy jobban megérthessük neolitikus őseink hitrendszerét és szokásait.

***

Egyiptomban, akárcsak Európában, a paleolitikum vége (kb. i.e. 9600) és a Nílus völgyében először felbukkanó Kerámia neolitikus települések közötti átmeneti időszakot gyakran mezolitikus korszaknak (középső kőkorszaknak) nevezik. Ezt a terminust gyakran használják, valamelyest tévesen, Helwan legkorábbi településeinek leírásakor. (Valójában, a „mezolitikum” kifejezést napjainkban a felső paleolitikus és neolitikus időszakok közötti átmeneti állapotra használják Európában, amely kb. i.e. 9600 és 5000 közé tehető.)

***

Sok elmélet látott napvilágot, melyek amellett szóltak, hogy van kapcsolat a Gízai piramisok és a csillagképek konstellációja között, amelyről köztudott, hogy fontos volt az egyiptomiaknak. Ennek ellenére, csak két csillagcsoportot lehet komolyan fontolóra venni ebből a szempontból. Ezek közül az egyik a nagy vadásznak, Orionnak az övét alkotó három „övcsillag”, a másik, a nagy égi madár, a hattyú három „szárnycsillaga”. Az utóbbi három megegyezik azzal a hárommal – Rukh (δ Cygni), Sadr (γ Cygni), és Gienah (ε Cygni) – amelyek csípésnyomoknak látszanak az aprócska csont táblán, melyet Göbekli Tepénél találtak (lásd 3. fejezet). Azonban az, hogy a két csillagcsoport milyen módon lett említve a Gízai piramismezővel kapcsolatban, egy felettébb érdekes történet...

***

Mint a rénszarvaspásztor tungúzok Észak-Szibériában, több türk nép tiszteli a hattyúkat és használ hattyútotemeket. Egyes klánok, mint a tuvaiak egyik alcsoportja, a kuular, ami Tuva Dzsun-Kemcsik régiójában él, hattyú ősöktől származtatja magát. Hasonló leszármazást vall számos dél-szibériai törzs és klán, beleértve az északnyugat-mongóliai szojodokat és magukat a mongolokat. Az ilyen hiedelem súlyt ad Hekataiosz beszámolójának Boreasz óriás fiairól, akik különösen magas hattyú-sámánok emlékeként élhettek tovább, mint valami proto-Apollón altáj-bajkáli papjai egy rég letűnt korban.

Mindez további bizonyítékul szolgál arra, hogy a Göbekli Tepe és a gízai piramisok építői számára oly fontos Hattyú csillagkép kultusza az Altáj-Bajkál térségből ered az utolsó jégkorszak végének idejéből.

***

... Az ősi Indiában a holdfény képes volt a bizonyos medencékből, vízesésekből és folyókból kinyert vizet különös tulajdonságokkal felruházni. Ez alkotta az amritát, ami képes volt hosszú életet adományozni fogyasztójának. Így hát a holdfénynek az előírt módon kitett vizet gondolták a halhatatlanság kulcsának, ami kellőképpen alátámasztja a kapcsolatot a Tejóceán merú-hegyi Kavarodása és a fogyatkozási ciklusok feltérképezése közti kapcsolatot a Hold hosszútávú megfigyelésének segítségével, az 54-éves hármas szárosz ciklusok létrejöttével.

Ezek a mélyreható kozmológiai megfigyelések valóban a felső-paleolitikum Altáj-Bajkál régióban lakó népeitől erednek? Délkelet-Anatólián át jutottak nyugatra, Göbekli Tepébe? Ezután a közeli Harrán első lakói vihették tovább, akik megőrizték a hármas szárosz ciklusok tudását az ókorig? Végül a káldeusok, Harrán és a közeli Sanliurfa lakói, megörökölték az ősi számsorok tudását, és ahogy Ciceró és Szicíliai Didórosz állította, 473 040 éve jegyezték le a csillagok mozgását? Ez a szám, hasonlóan a purániai yuga ciklusokhoz, nagy valószínűség szerint a Nap és Hold időciklusainak szorzatából ered, beleértve a 1460/1-es kánikulai ciklust és a 216 és 432 éves Altáj-Bajkál naptárrendszert, amely valószínűleg olyan helyekről ered, mint a dél-szibériai Mat’ta, még az utolsó jégkorszak előtti, 20 000-18 000 évvel ezelőtti időkből.

Mi több, minden okunk megvan azt a következtetést levonni, hogy eme kozmológiai eszmék közül sok, a ciklikus idő alapján, később Göbekli Tepe agyagkészítés előtti neolitikus világán keresztül utat talált az egyiptomi Nílus-völgybe. Itt pedig befolyásolta a Nagy Piramis és a Gízai Piramisok alapjául szolgáló mértan tervezését, elrendezését, és végül a funkcióját.
*
TARTALOM:

ELŐSZÓ - AZ UTOLSÓ GYENYISZOVAI EMBEREK
• GÖBEKLI TEPE:
Művészi alkotás - Az észak misztériuma - Égi jelek - A 43-as oszlop rejtélye - Skorpiókapu - A leopárd kultusza

• EGYIPTOM SZÜLETÉSE:
Az elveszett oázis - Egyiptom eredete - a helwani csúcs rejtélye - Helwan víziói

• A PIRAMISOK TITKAI:
Gíza lenyűgöző építményei - Az ORION a Hattyú ellen - Ozirisz felemelkedik - Csillagos végzet - A csillagok méhe - A gízai kinyilatkoztatás - A rejtett kulcs - Kozmikus szimmetria - Harmonikus összetartás - A szférák zenéje - Az istenek titkai - Mennyei hattyúdal - Hangtemplomok - Hangképzés

• GENEZIS PONT:
Az út Helwanba - A két Föld felosztása - Ki lopta el Iwnw-t? - A Bennu helye - Anu hegye - Az ősök otthona - Az ősök otthona II. - Az ősök otthona III.

• A CSILLAGOK BÖLCSESSÉGE:
Madár az oszlopon - A hajnal Földje - Az idő számlálása - A 432-es forradalom - Kővé vált idő - A hattyú kulcsa - A gyenyiszovai örökség - Istenek kapuja
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés