Magyar gyümölcsnevek

A gyümölcsnevek szókincsünk jól meghatározható elemei. Gazdagon dokumentálhatóan, jelentős változatosságban élnek a népnyelvben és a szaknyelvben egyaránt. A kötet bevezetőjében központi helyet kapott az a kérdésfelvetés, hogy pl. a gyümölcsfajtanevek köznévnek vagy tulajdonnévnek tekinthetők-e. Külön fejezet tárgyalja a témához szorosabban kapcsolódó korábbi kutatások módszereit és eredményeit. Érzékelteti a szerző által alkalmazott elemzési modellt is, majd a gyümölcsnevek átfogó nyelvi elemzését végzi el, bemutatva a nevek szemantikai, szintaktikai és morfológiai jellegzetességeit. Remélhetőleg nemcsak a nyelvészek, hanem a gyümölcsismeret és gyümölcstörténet iránt érdeklődők számára is érdekes és olvasmányos ismereteket nyújt. Az elemzési mód, a vizsgálat szemléleti és módszerbeli újításai a szókincstörténet elemzésére, kutatására is további tanulságokkal szolgálhatnak.

A könyv a magyar nyelvtörténeti kutatásoknak egy jól kirajzolódó vonulatához, a szótörténeti vizsgálatokhoz kapcsolódik, de a téma jellegéből adódóan szaknyelvi-terminológiai és művelődéstörténeti kérdéseket is érint.

A gyümölcsnevek a szókincsnek jól körülhatárolható rétegét képezik. Történeti forrásokból a legkorábbi szórványemlékektől kezdve gazdagon dokumentálhatók, igen nagy változatosságban élnek a népnyelvben és a szaknyelvi nómenklatúrában.

A kötet bevezető részében a gyümölcsnév meghatározásának kérdéseiről olvashatunk, melyben központi szerepet kapott az a probléma, hogy a gyümölcsfajtanevek köznévnek vagy tulajdonnévnek tekinthetők-e. Külön fejezet tárgyalja a témához szorosabban kapcsolódó korábbi kutatások módszereit és eredményeit. A könyv törzsét képező fejezet elején a szerző az általa alkalmazott elemzési modellt mutatja be, majd a gyümölcsnevek átfogó nyelvi elemzését végzi el, bemutatva a nevek szemantikai, szintaktikai és morfológiai jellegzetességeit.

A könyv példákkal gazdagon illusztrálja a magyar gyümölcsnevek kialakulásnak változatos módjait: ellipszis, redukció, kiegészülés, bővülés, népetimológia, jelentésbeli névalkotás, névátvétel, tükörfordítás. A kutatás alapjául szolgáló gazdag történeti forrásanyag legközvetlenebb módon a nevek keletkezését tárgyaló fejezetben hasznosul, melyben az egyes névtípusok kialakulásához vezető történeti folyamatokat vázolja fel a szerző.

A vizsgálat szemléleti és módszerbeli újításai a szókincstörténet szélesebb körére vonatkozóan is további tanulságokkal szolgálhatnak.

PELCZÉDER KATALIN szerző a Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének oktatója, aki hosszú évek munkájával gyűjtötte össze és rendszerezte a gyümölcsnevek térben és időben egyaránt gazdag szókincsét.

*
A „Magyar Gyümölcsnevek” című eme kiadvány a Kiadó reményei szerint nemcsak a nyelvészek, hanem a gyümölcsismeret és gyümölcstörténet iránt érdeklődők számára is érdekes olvasmány lehet.

A kiadvány a szerzőtől a Tinta Könyvkiadónál megjelent Gyümölcsnevek szótárával szerves egységet alkot.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.