Új Testamentum

A Sárváron megjelent 1541-es kiadás reprint változata... Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény Biblia második része. Nehéz lenne értelmezni az első rész, az Ószövetség nélkül. A keresztény Biblia két részének elnevezésére a szövetség és a testamentum szavak egyaránt használatosak. Az 1541-ben megjelent Újtestamentum a leggazdagabban illusztrált 16. századi nyomtatványunk. S ha a betűtípus miatt nem is túl tetszetős munka került ki a sárvár-újszigeti sajtó alól, a feltűnően gazdag képanyag „mindezért bőségesen kárpótolja az olvasót... Olyan helyes kis iniciálék és nagyobb képek vannak benne, hogy az embernek szinte azok miatt is kedve támad végiglapozni...” 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójának ünneplésekor a mű és fordítója méltó megbecsülését mutatja eme újabb hasonmás kiadása.

Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény Biblia második része. Az első rész, az Ószövetség nélkül nehéz lenne értelmezni.

A keresztény Biblia két részének elnevezésére a szövetség és a testamentum szavak egyaránt használatosak. Az Újtestamentum (vagy régiesen Új Testamentom) elnevezés a latin alakot (Novum Testamentum fordítása) őrzi.
*
Sylvester János készítette el az első teljes terjedelmű és egyben korszerű, tudományos kritikát kiálló Újtestamentum (Újszövetség) fordítást, amely hazai nyomdában készült 1541-ben, és ez nyomda már 1537 óta működött Újsziget-en (ma Sárvár-hoz tartozik), melynek nyomdászmestere Abádi Benedek volt.

Sylvester Jánossal kezdődik a magyar nyelvtudomány és a törekvés az egységes helyesírásra. És mindezek közben ő fedezte fel, hogy a magyar nyelv alkalmas a görög-latin időmértékes versformákra, és a XVI. században oly hibátlan hexametereket és pentametereket írt, hogy a deákos verselés klasszikus korszakában, tehát a XVIII. század végén is csodájára jártak.

Erasmustól tanulta, hogy a Biblia közkeletű latin fordítása, a Vulgata (amelyet még az ókor és középkor határán Szent Jeromos ültetett át héberből és görögből az akkor még élő latin nyelvre) tele van félreértésekkel, pontatlanságokkal, torzításokkal. Aki tehát érteni akarja a szent iratokat, annak vissza kell nyúlnia az eredeti szövegekhez. Megfogalmazódik hát benne az Újtestamentum magyarra fordítása. Ehhez azonban nem volt elegendő a szent nyelvek alapos ismerete, tisztáznia kellett maga számára a magyar nyelv törvényszerűségeit is.

Nádasdy Tamás befolyásos nagyúr a sárvári otthonában úgy pártolta a költészetet, művészeteket, tudományokat, mint az olasz reneszánsz uralkodók. Felismerte Sylvester értékét, rábízta a sárvári iskolát, vállalva az Újtestamentum-fordítás anyagi támogatását is. Nyomdát szervezett a Sárvár melletti Újszigeten, amelynek úgyszintén Sylvester lett a vezetője. Ebben az időben pedig a nyomda egyben könyvkiadó vállalatot is jelentett.

Sylvester tehát taníthatott, bővíthette az alárendelt tanítómesterek tudását is, írhatott, fordíthatott, könyveket adhatott ki. Nádasdy Sárvára a kor magyar szellemi központja, és ott Sylvester János a szellemi vezéralak. Sylvester legfontosabb előkészítője lett a teljes magyar Bibliának, amelyet majd a század végső évtizedére készít el Károli Gáspár.

Sylvester egyszerre tudományosan pontos, de közben megtartja a szamosháti i-ző tájszólását is, amelyet élőszóban beszélt. A fordítás hatalmas fordulatot jelent a magyar irodalmi nyelv történetében. Már csak azért is, mert munka közben a fordítónak tisztáznia kell a magyar nyelv törvényszerűségeit és a nyomtatott szöveg egységéért a helyesírás szabályait. Így válik Sylvester a magyar nyelvészet tudományos előfutárává is. És ami költészettörténeti szempontból a legérdekesebb: a fordító az egyes részekhez magyarázó szövegeket ír versekben, felismervén a nyelv prozódiai (szöveghullámzásbeli) törvényeit. Ráismer a nyelv vizsgálata közben, hogy magyarul ugyanúgy lehet antik verslábakban verseket írni, akár görögül és latinul.

Mivel a korát messze megelőzte, így évtizedeknek és évszázadoknak kellett eltelnie, hogy munkásságának eredendő értékét felfedezzék. Túl korai előfutár volt, s habár hatott kortársaira is, egy évezred negyede kellett, hogy tudósként is, költőként is időszerű legyen. Olvassuk őt hát ma is, mert még mindég időszerű! „Ha jobban hathatott volna kortársaira és a következő korra, ami Magyarország akkori szétszaggatott állapotát illeti, akkor a mai irodalmi nyelv az ő nagy műveltségű népi nyelve lenne, s nem a mesterségesen kialakított ma használatos mekegő-magyar!”

„Sylvester János nyelve sokkal közelebb áll a szívemhez, és az általam is ma is beszélt nyelvhez...”

Úlj Testamentu Magyar nyelven mellyet az Görög és Diák nyelvből ahonnan fordíjtand az Magyar népnek Keresztyén hütben valo ippülisire...

Ez a teljes címe a munkájának. Kérte a kiváló fejedelmeket, hogy fogadják jó szívvel az Újtestamentum „eme isteni művét, amelyben maga Krisztus, az emberi nem megváltója nem héberül, nem görögül és nem latinul, hanem magyarul beszél.” Fogadják és tekintélyükkel támogassák, hogy a könyv a keresztény magyar nemzet kezébe kerülhessen!

Az 1541-ben megjelent Újtestamentum a leggazdagabban illusztrált 16. századi nyomtatványunk. S ha a betűtípus miatt nem is túl tetszetős munka került ki a sárvár-újszigeti sajtó alól, a feltűnően gazdag képanyag „mindezért bőségesen kárpótolja az Olvasót... Olyan helyes kis iniciálék és nagyobb képek vannak benne, hogy az embernek szinte azok miatt is kedve támad végiglapozni...”

*
Most, 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójának ünneplésekor a mű és fordítója méltó megbecsülését mutatja ezen újabb hasonmás kiadása.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.