Fekete bársonyban ANTIKVÁR

Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl... A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II. Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában. Antonio Perez miniszter éles esze, éleslátása, Don Juan lelkesültsége, vállalkozó kedve érezhetően hiányzik az egyensúly állapot megteremtéséhez. A regény sejteti és jelzi, hogy az egyensúly állapot mindenképp ideiglenes és viszonylagos lenne: a bomlást és hanyatlást már lehetetlen volna hosszabb időre feltartóztatni... Kövessük nyomon!

A ​„Fekete bársonyban” a XVI. század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl...

A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II. Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában.

Antonio Perezt, a „törvénytelen” származású éles eszű minisztert, aki az írnoki sorból tornászta fel magát párnás magasságokba, bebörtönzik. Don Juan lelkesültsége vállalkozó kedve és Antonio Perez éleslátása érezhetően hiányzik az egyensúly állapot megteremtéséhez.

*
A regény sejteti, jelzi azt is, hogy az egyensúly állapot mindenképp ideiglenes és viszonylagos lenne: a bomlást és hanyatlást már lehetetlen volna hosszabb időre feltartóztatni.

Eredeti megjelenés éve: 1946
*
Passuth László (Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.) író, műfordító, Passuth Krisztina művészettörténész édesapja. 1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. 1920-ban került Budapestre.

Jogi diplomát szerzett a szegedi egyetem jogtudományi karán. 1919 és 1950 között banktisztviselőként dolgozott, majd 1950-től 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Fordító Iroda szakfordítója volt. Írói művei az 1920-as évek közepétől több folyóiratban (Nyugat, Szép Szó, Magyar Szemle, Jelenkor, Válasz stb.) jelentek meg... Első nagy sikere az „Esőisten siratja Mexikót” című regénye volt 1939-ben. 1945-ben a Magyar PEN Club főtitkárává választották. Ezt a tisztségét egészen 1960-ig töltötte be, ám 1948 és 1957 között csak formálisan, háttérbe szorítva, mivel 1948-ban kizárták a Magyar Írók Szövetségéből. Számos nyelvből fordított – 1956-ig csak fordításai jelenthettek meg. 1956-tól visszatért a magyar irodalmi életbe, de csak a tűrt kategóriában – viszont számos műve jelent meg külföldön. Életrajzi, művészettörténeti írásai itthon is a legolvasottabb művek közé tartoztak...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.