Értekezések a szexualitás köréből

Eme kiadványt az először 1905-ben, magyarul 1915-ben, a 2. kiadása 1919-ben megjelent kötet iránt - az alábbi témakörök szerint - a pszichoanalízis, a tudattalanban elfojtott anyag, a gyermekkori nemiség, a pszichoszexuális fejlődés, a perverziók és a pszichoneurotikus tünetképzés összefüggései, a tradicionális etikai állásfoglalások, a száj szerepe, a freudi gondolatok aktualizálhatósága a jelenkori filozófiai irányok szempontjából (posztmodern, hermeneutika) érdeklődő olvasóinknak ajánlott.

Sigmund Freund - Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie
1915
*
„Miért van az, hogy a szent életűek közül senki nem fedezte fel a pszichoanalízist?
Miért kellett annak egy teljesen istentelen zsidóra várni?”
(Sigmund Freund, 1928)
*
E „három értekezésben” először látjuk az analitikus Freudot szintetikus munkában. Azt a beláthatatlanul sok tapasztalatot, mely annyi ezer lélek boncoló vizsgálata közben merült fel, először kísérli meg itt a szerző olyképpen összefoglalni, osztályozni, egymással kapcsolatba hozni, hogy abból a lelki élet egy nagy területére, a nemiség lélektanára világosság derüljön.

Hogy az első szintézisének tárgyául éppen a szexualitást választotta, az elsősorban a rendelkezésére álló vizsgálati anyag természetéből következett. A lelki neurózisban és pszichózisban szenvedő betegeket analizálva, e bántalmak alap oka gyanánt mindig a nemi életnek valamely zavara derült ki, míg egyéb kórokozó hatóerők csak mint segítő okok voltak jelen, vagy egyáltalán nem szerepeltek.

De kitűnt a lélekelemzésből kiindult vizsgálódásokból az is, hogy a nemiség a normális és egészséges ember lelki működésében is sokkal nagyobb szerepet játszik, mint eddig hitték, sőt oly működéseknél is, ahol annak szerepét eddig nem is sejtették.

Szóval a nemiség - a nagy irodalma dacára - az emberi természetrajz egy igen elhanyagolt fejezetének bizonyult, mely már csak ezért is rászolgált arra, hogy új szempontokból kiinduló beható vizsgálat tárgya legyen...
*
Sigmund Freud (Freiberg (ma Příbor), akkor Osztrák Birodalom, ma Csehország, 1856. május 6. – London, 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója.

A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen a szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek.

Kezdetben Freud – kollégája, Breuer nyomán – hipnózissal dolgozott. Később úgy látta, hogy nem mindenki hipnotizálható, s hogy hipnózissal nehéz tartós eredményeket elérni. Zavarta az is, hogy a paciensek nem emlékeznek élményeikre. Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanná vált emlékek szabad asszociáció révén is felszínre hozhatók. Ebben alapvető jelentőséget tulajdonított az álomfejtésnek, ezt nevezte a tudattalanhoz vezető „via regia”-nak, királyi útnak. Hasonlóképp jelentést tudott tulajdonítani az elvétéseknek, s a terápiában fel tudta használni azokat.

*
Az „Értekezések a Szexualitás Köréből” című eme kiadványt az először 1905-ben, magyarul 1915-ben, a 2. kiadása 1919-ben megjelent kötet iránt - az alábbi TARTALOM szerint - a pszichoanalízis, a tudattalanban elfojtott anyag, a gyermekkori nemiség, a pszichoszexuális fejlődés, a perverziók és a pszichoneurotikus tünetképzés összefüggései, a tradicionális etikai állásfoglalások, a száj szerepe, a freudi gondolatok aktualizálhatósága a jelenkori filozófiai irányok szempontjából (posztmodern, hermeneutika) érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
TARTALOM:

A FORDÍTÓ ELŐSZAVA
ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ
ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ

• I. A nemiség tévútjai;
Eltérések a nemi tárgy tekintetében;

• II. A gyermeki szexualitás;

• III. A pubertás alatti átalakulás;
UTÓSZÓ
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.