Különös házasság

Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta a regényben: a nagyurak és nagy papok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek az elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon a Buttler János mellett felsorakozó Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai állnak, mint az öreg Horváth; néma társként pedig a szeretetével és rokonszenvével Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében maga a nép is. Ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban. Mikszáth eme élvezetes olvasmánya az érdeklődő, vagy újra elolvasóknak ajánlott, akik számára a legendás anekdotázó, nagy mesélőkedvű író figurái - Buttler János, Dőry Mária, Horváth Piroska, Tóth uram, a röszkei kocsmáros, Vidonka és a többiek - száz év távlatából is ismerősen hatnak.

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, /ma Szlovákia/ 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
*

A „Különös házasság” című regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikális erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján.

A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát.

Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta a regényben: a nagyurak és nagy papok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek az elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is.

A másik oldalon a Buttler János mellett felsorakozó Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai állnak, mint az öreg Horváth; néma társként pedig a szeretetével és rokonszenvével Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében maga a nép is.

Ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban.

*
A „Különös Házasság” című eme kiadványt Mikszáth Kálmán élvezetes olvasmánya iránt érdeklődő, vagy újra elolvasó olvasóinknak ajánljuk, akik számára a legendás anekdotázó, nagy mesélőkedvű író figurái - Buttler János, Dőry Mária, Horváth Piroska, Tóth uram, a röszkei kocsmáros, Vidonka és a többiek - száz év távlatából is ismerősen hatnak.

A regény mit sem vesztett az érvényéből. A máig egyik legolvasottabb regényírónk ebben a művében is jellemeket rajzol, társadalmat láttat, mesél, és lebilincselően anekdotázik.
*
„Muzeális értékű és máig érvényes regény. A történelmi Magyarország története szegényesebb lenne a »Különös házasság« nélkül.”
*
Ajánlott még:

Humor a kortesmezőkön.
A Fekete város DVD díszdoboz (3 DVD).
Galamb a kalitkában.
A székelyek között.
Az én jeles mondatom.
A két koldusdiák - Prakovszky, a siket kovács.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.