Bethlen István angliai előadásai
Bethlen István
Attraktor kiadó, 2017
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Leírás
Eredeti kiadás: Bethlen István Angliai Előadásai - Genius Kiadó, - 1933. Miniszterelnöksége után elfogadta a Revíziós Liga díszelnöki posztját, amelyet arra is felhasznált, hogy a területrabló trianoni béke utáni revízióval kapcsolatban széleskörű tevékenységet folytasson. 1933. november 13-án 160 képviselővel megalakult a „Parlamenti bizottság a trianoni békeszerződés módosítására” elnevezésű csoport. Ennek egyik legfőbb célja annak elérése volt, hogy a brit parlament Alsóháza tűzze napirendjére a trianoni határok megváltoztatásának kérdését. Ilyen előzmények után kezdődött Bethlen István angliai előadókörútja, amelyen az ebben a kötetben ismertetett helyszíneken és időben négy különböző témáról tartott előadást. Ajánlott a négy előadást megismerni akaróknak, amelyek szervesen illeszkedtek egymáshoz, és együttesen alkották a magyar álláspontot Trianonról és annak revíziójáról.
Eredeti kiadás: Bethlen István Angliai ElőadásaiGenius Kiadó, - 1933
*
Bethleni gróf Bethlen István (Gernyeszeg, /Ma Románia, Maros megye/ 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) jogász, mezőgazdász, politikus. 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke volt.
Ez a hosszú korszak 1931. augusztus 19-én ért véget, amikor lemondott a miniszterelnöki posztról. Ezt Horthy Miklós kormányzó elfogadta és gróf Károlyi Gyulát bízta meg kormányalakítással.
A leköszönt politikus a következő hónapokban és években is rendszeresen megszólalt külpolitikai kérdésekben. Részben a miniszterelnöki székbe a világgazdasági válság utáni visszatérése érdekében is fontosnak tartotta a népszerűsége fenntartását és további növelését. Elfogadta pl. a Revíziós Liga díszelnöki posztját, gyújtóhatású beszédeket mondott, pl. 1932. május 22-én a Vigadóban megtartott nagygyűlésen is, ahol többek között egy „szép nap” eljövetelét jósolta, „... amikor a csonka ország dús talajából a magyar nemzet életének fája újra nagyra nő, és koronájával beárnyékolja Szent István birodalmát”.
A díszelnökséget arra használta fel, hogy a területrabló béke utáni revízióval kapcsolatban széleskörű tevékenységet folytasson. 1933. november 13-án 160 képviselővel megalakult a „Parlamenti bizottság a trianoni békeszerződés módosítására” elnevezésű csoport. Ennek egyik legfőbb célja volt annak elérése, hogy a brit parlament Alsóháza tűzze napirendjére a trianoni határok megváltoztatásának kérdését...
Ilyen előzmények után kezdődött Bethlen István angliai előadókörútja, amelyen az ebben a kötetben ismertetett alábbi helyszíneken és időben, az alábbi négy különböző témáról tartott előadást:
• 1933. november 22. Cambridge Egyetem, Az ezeréves Magyar Királyság fennállása.
• 1933. november 27. London, Közel- és Közép-keleti Társaság, Hogy bánt el a trianoni szerződés a Dunamedence kis népeivel?
• 1933. november 28. London, Királyi Külügyi Társaság: Az erdélyi kérdés.
• 1933. november 30. London, Balkán Bizottság: A trianoni békeszerződés és Európa békéje.
*
A „Bethlen István Angliai Előadásai” című eme kiadványt a fenti négy előadást megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk, amelyek szervesen illeszkedtek egymáshoz, és együttesen alkották a magyar álláspontot Trianonról és annak revíziójáról.
Tudnunk kell, hogy „Bethlennek az előadások segítségével nem sikerült a Foreign Office vezetőit megnyerni a magyar ügynek, azaz az angol külpolitika továbbra sem állt ki a magyar revíziós törekvések mellett. Jól mutatja ezt, hogy bár a körút lehetőséget adott volna rá, a Foreign Office vezetői hivatalosan nem fogadták őt, ráadásul nem engedték azt sem, hogy a brit parlament Alsóháza napirendre tűzze a magyar-kérdést.”
Tehát nem sikerült az angol külpolitika meghatározó köreit a magyar revíziós követelések támogatására rávenni. A négy angliai előadás azonban ennek ellenére fontos forrásai a magyar revízió történetének, s „különösen fontosak a magyar politikai elit revíziós elképzeléseinek rekonstruálásához.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.