Nemzetőrség 1956

A könyv az 1956-os nemzetőrség átfogó bemutatására törekszik. A magyar forradalom- és szabadságharc során kezdetben spontán szerveződő, majd központi irányítás alá vont civil fegyveres erő, amely rendfenntartásra jött létre. Feladataik közé tartozott a középületek és főútvonalak védelme, járőrtevékenység, az államvédelmi tisztek és pártfunkcionáriusok védőőrizetbe vétele, letartóztatása. A nemzetőrségeket a belső béke biztosítására hívták életre. Jelentős szerepet játszottak ezekben a napokban az ország konszolidációjában, abban, hogy a béklyóitól szabaduló társadalom a körülményekhez képest a lehető legbékésebb mederben tudta tartani az események áradatát...

A könyv az 1956-os nemzetőrség átfogó bemutatására törekszik. A nemzetőrség az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc során kezdetben spontán szerveződő, majd központi irányítás alá vont civil fegyveres erő, amely rendfenntartásra jött létre.

A nemzetőrök fegyvereiket döntő többségében csak szolgálati idejükben tartották maguknál, vagyis dolguk végeztével leadták azokat. Feladataik közé tartozott a középületek és főútvonalak védelme, járőrtevékenység, az államvédelmi tisztek és pártfunkcionáriusok védőőrizetbe vétele, letartóztatása. A nemzetőrségeket a belső béke biztosítására hívták életre. Tagságuk javarészt civilekből állt, akiket a fegyver használatra ugyan felkészített a rendszer a néphadsereg erőltetett felduzzasztása révén, de szervezetszerű fegyveres harcra alkalmatlanok voltak.

A nemzetőrség bemutatása és elemzése közben kitűnik, ideje újraértékelnünk az 1956-os eseményeket. Nem a nagypolitika, hanem a társadalom befolyásolta a történéseket. A későbbi szocialista vezetés ezt persze minden eszközzel próbálta leplezni, mert kiderült volna, hogy nem néhány vezető, hanem a társadalom akarta a változásokat. A nemzetőrség jelentős szerepet játszott ezekben a napokban az ország konszolidációjában. Abban, hogy a béklyóitól szabaduló társadalom a körülményekhez képest a lehető legbékésebb mederben tudta tartani az események áradatát...
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEVEZETÉS
- Előkép: 1848-49 nemzetőrsége;
- Histográfiai áttekintés;

• A hatalom kísérletei a rendszer megvédésére, a rend fenntartására:
- A Deák téri kezdeményezés;
- Rendőrségi nemzetőrségek;
- Egyetemi nemzetőrségek;
- Munkásosztagok;

• A civil társadalom által kikényszerített alapok:
- Fegyveres szabadságharcos csoportok;
- Budapesti nemzetőralegységek;
- Budapest Katonai Parancsnoksága;

• Spontán szerveződés - Nemzetőrségek megalakulása és működése vidéken:
- Megyénként tárgyalva;
- Közös vonások;

• Tervszerű építkezés - Központi Irányító Szervezet megalakulása Budapesten:
- Király Béla fellépése;
- A Forradalmi Karhatalmi Bizottság előkészítő bizottsága;
- Alakuló közgyűlés a Kiliánban;
- Forradalmi Karhatalmi Bizottság,
- Király Béla, a nemzetőrség főparancsnoka;
- A Nemzetőrség Főparancsnoksága visszavonul;

ÖSSZEGZÉS - KONKLÚZIÓ
SZERZŐI ÖSSZEFOGLALÓ - AUTHOR'S SUMMARY
BIBLIOGRÁFIA - RÖVIDÍTÉSEK - SZEMÉLYNÉVMUTATÓ - HELYNÉVMUTATÓ

*
A „Nemzetőrség 1956” című eme kiadványt a szerző alábbi szavaival ajánljuk:

„Munkám során a témában már megjelent, az alapkutatásokat magában foglaló tudományos értekezések összevetése, valamint az általam öt éven át a témában szervezett konferencia-sorozaton elhangzott előadások, az ezekből szerkesztésemben megjelent kiadványkötetek révén összegzem az 1956-os nemzetőrségről fellelhető információkat.

Ezeket saját kutatásaimmal, valamint a nemzetőrök által írt, még publikálatlan visszaemlékezésekkel egészítem ki. A fentiek összegzése, és a belőlük levont következtetések révén törekszem a nemzetőrség általános, mindenre kiterjedő bemutatására.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.