Utazás Erdélyben 1864 nyarán

A kötet először 1869-ben jelent meg, Londonban. Arthur J. Pattersen szerző (1835-1899) magyarországi tartózkodásának az volt a célja, hogy megtanulja a magyar nyelvet és megismerje - az angol szemszögből kétségtelenül - egzotikus, keleti országot. Magyar nyelvtudása után a közembereket már anyanyelvünkön kérdezgette, és szándékosan a magyar nyelvterületen utazott, az Alföldön és a ritkábban látogatott Székelyföldön barangolt... Többek között ezeket írta: „Ha Erdély egyszer egy idegen állam kezébe kerül, legyen az Oroszország vagy Románia, a magyar Alföld, a magyar faj legfőbb élőhelye nagy veszélybe kerül. Emellett a keleti határvidék székelyeinek tömbje is elszakadhat testvéreitől, holott ők az egész magyarság legszorgosabb, legtakarékosabb és legdemokratikusabb eleme...Földrajzi helyzetük, összetartásuk, szorgosságuk, takarékosságuk, bátorságuk és szenvedélyes nacionalizmusuk mindig útját fogja állni annak, hogy Erdély beolvadjon abba a Nagy Romániába, amiről a bukaresti kávéházi politikusok ábrándoznak.”

A kötet először 1869-ben jelent meg, Londonban.

Arthur J. Pattersen szerző (1835-1899) magyarországi tartózkodásának az volt a célja, hogy mivel gyermekkora óta mindig vonzódott hazánkhoz, megtanulja a magyar nyelvet és megismerje - az angol szemszögből kétségtelenül - egzotikus, keleti országot. Nem a már sokszor megírt történelmi emlékeket, látnivalókat, hanem a politikát és a társadalmat kívánta kutatni, mégpedig abban a formában, ahogy korábban még kevesen láttatták.

Mikor magyar nyelvtudása már lehetővé tette, a közembereket anyanyelvünkön kérdezgette, és szándékosan a magyar nyelvterületen utazott, az Alföldön és a ritkábban látogatott Székelyföldön barangolt...
*
A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ
• Erdély;
• Kolozsvár - A székelyek;
• Enyed;
• Az erdélyi szászok;
• Hermannstadt (Nagyszeben - Sibiu) és az 1864. évi diéta;
• Kronstadt (Brassó - Brasov);
• Oláhok, vagyis románok;
• Erdélyben utazgatva;

Kiss Sándor: UTÓSZÓ
HELYNEVEK

*
Az „Utazás Erdélyben 1864 Nyarán” című eme kiadványt az alábbi idézetekkel ajánljuk olvasóinknak:

„A hegyvidékes, kisméretű Erdély sajátos földrajzi helyzetéből eredően sajátos stratégiai fontossággal bír. A magyar állam jövőbeni politikai pozíciója nagyban függ attól, hogy képes lesz-e megtartani eme fellegvárat. Ha Erdély egyszer egy idegen állam kezébe kerül, legyen az Oroszország vagy Románia, a magyar Alföld, a magyar faj legfőbb élőhelye nagy veszélybe kerül. Emellett a keleti határvidék székelyeinek tömbje is elszakadhat testvéreitől, holott ők az egész magyarság legszorgosabb, legtakarékosabb és legdemokratikusabb eleme.”
*
„A székelyek magyarságért tett és minden bizonnyal a jövőben is teendő szolgálatait lehetetlen túlbecsülni. Amíg a románok Erdély nyugati, azaz Magyarországgal határos vidékein dominánssá váltak, a székelyeknek köszönhetően a keleti részek a moldvai határ mentén magyarok maradtak. Ha Erdély egy fellegvár volna, a székelyek lennének benne a magyar helyőrség. Földrajzi helyzetük, összetartásuk, szorgosságuk, takarékosságuk, bátorságuk és szenvedélyes nacionalizmusuk mindig útját fogja állni annak, hogy Erdély beolvadjon abba a Nagy Romániába, amiről a bukaresti kávéházi politikusok ábrándoznak.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.