Eszmélj, Ábel!

Tamási Áron a háború után szűknek érezte a falut, s elment világot látni; áthajózott az óceánon, hogy meglássa Amerikát. „Három évig éltem Amerikában. Voltam kocsimosó, kifutó, vegytisztító és kőműves-napszámos. Később azonban, egy erdélyi ismerősöm révén, bankba kerültem. Itt vált tudatossá bennem a messze tengerentúli világvárosban, hogy valamit tenni kell otthon a népért... A szegény székely parasztok lerongyolt követei egyre sűrűbben látogattak el hozzám álmomban, s hívtak, hogy jöjjek vissza a havasi nép közé. Anyám kötényében hozta a sok-sok székely könnyet, hogy ez mind értem van, üljek hát hajóra. Nem volt maradásom. A „Szűzmáriás királyfi” című regényem – még abban az évben – már Kolozsvárott jelent meg (1943)...” Ajánlott a Tamási Áron műveit kedvelő, életútja és irodalmi munkássága iránt érdeklődő, a kötet elbeszéléseit, útiképeit, jeleneteit, filmtörténeteit, cikkeit, tárcáit, beszédeit, feljegyzéseit, nyilatkozatait, vallomásait, riportjait, az Amerikából visszavágyódás érzelmi vonatkozásait megismerni akaróknak...

TAMÁSI ÁRON (Farkaslaka, /Erdély/ 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.

Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...
*
A világ olyan, mint egy feneketlen tó. Az emberi cselekedet csak buborék a tó vizén.
(Tamási Áron)
*
Ott éltem szülőfalumban, Farkaslakán édesapámmal, aki egyszerű szegény gazdaember. Tizenegyen voltunk testvérek, én voltam a harmadik. A gimnáziumot Székelyudvarhelyen végeztem el, s utána, amikor kitört a világháború, harctérre mentem. A háború után alig múlott el egy esztendő, szűknek éreztem magam körül a falut, s elmentem világot látni; áthajóztam az óceánon, hogy meglássam Amerikát.

Három évig éltem Amerikában. Voltam kocsimosó, kifutó, vegytisztító és kőműves-napszámos. Később azonban, egy erdélyi ismerősöm révén, bankba kerültem. Itt vált tudatossá bennem, a messze tengerentúli világvárosban az a lelkemben régen hánykolódó gondolat, hogy valamit tenni kell otthon a népért...

A szegény székely parasztok lerongyolt követei egyre sűrűbben látogattak el hozzám álmomban s hívtak, hogy jöjjek vissza a havasi nép közé.

Anyám kötényében hozta a sok-sok székely könnyet, hogy ez mind értem van, üljek hát hajóra. Nem volt maradásom. A „Szűzmáriás királyfi” című regényem – még az évben – már Kolozsvárott jelent meg... (1943)

*
Az „Eszmélj, Ábel!” című eme kiadványt Tamási Áron műveit kedvelő, életútja és irodalmi munkássága iránt érdeklődő, a kötet elbeszéléseit, útiképeit, jeleneteit, filmtörténeteit, cikkeit, tárcáit, beszédeit, feljegyzéseit, nyilatkozatait, vallomásait, riportjait, az Amerikából visszavágyódás érzelmi aspektusait megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:

Bölcső a hegyek között.
Szülőföldem.
Ábel Amerikában DVD.
Szülőföldem.
Bölcső és bagoly.
Szívbéli barátok.
Ábel a rengetegben - DVD.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.