Bevezetés a jogtudományba

Eredeti kiadás: Szeged Város Nyomda és Könyvkiadó Rt. Szeged, 1932. Eme kiadványt a reprint kötet tartalmi vonatkozásai, szemléletmódja, a jogtudomány akkori általános kultúrképe, a jogtörténet, jogelmélet jelentősége, a jogismeret tudományelméleti helye, a jogtudomány és a joggyakorlat összefüggései, A jogtudományok tagozódása; Közjog és magánjog; Az érdekelmélet - A többletérték-elmélet - A joglogikai elméletek; Polgári jog és a büntetőjog; Társadalmi funkciója - Célja - Logikai alkata; Alaki jog és anyagi jog; Állami, egyházi és nemzetközi jog; Tételes jogtudomány, jogtörténet, jogelmélet; A jogi kultúra; A jogászat karakterológiája; A jogászi gondolkodás; A jogászat haszna és nélkülözhetősége; A jogászat apologetikája... iránt érdeklődő valamennyi olvasónak egyaránt ajánlott.

Eredeti kiadás:
Szeged Város Nyomda és Könyvkiadó Rt.
Szeged, 1932.

Horváth Barna (Budapest, 1896. augusztus 25. – New York, Amerikai Egyesült Államok, 1973. március 3.) magyar jogtudós, jogfilozófus, jogszociológus, az MTA levelező tagja (1945), az újkantiánus jogbölcselet (jogpozitivizmus) képviselője.

1929-től a szegedi, majd 1940 és 1945 között a kolozsvári egyetem jogbölcselet-tanára volt. 1945-ben az MTA levelező tagjává választották. Később politikai okokból emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Számos egyetemen tanított vendégprofesszorként Amerikában, Franciaországban és Németországban...
*
Részlet a kötetből:
„A FELADAT
(1) A kezdő jogász bevezetése abba az ismeretkörbe, amelyet tüzetesen a szaktanulmányai és a gyakorlati jogélet iskolája világítanak meg előtte;
(2) Az enciklopédikus áttekintés nyújtása a jogtudomány ismeretanyagáról; és végül
(3) A jogi világkép beillesztése az általános világképbe, a nem jogász műveltségű érdeklődő tájékoztatása a jogtudomány mibenlétéről és általános kultúrjelentőségéről...

Az alábbiakban az 1. és a 3. feladatra egyforma súlyt helyezünk, az enciklopédiát háttérbe szorítjuk...

Reális szükség van arra, hogy a kezdő jogász már tanulmányai közben is tájékoztatva legyen az egyes szaktudományok összefüggéséről, közös vagy határos problémáikról, és a jogi ismeretnek az általános ismeretben való jelentőségéről...”
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• A feladat;
• A jogtudományok tagozódása;
• Közjog és magánjog;
Az érdekelmélet - A többletérték-elmélet - A joglogikai elméletek
• Polgári jog és a büntetőjog;
Társadalmi funkciója - Célja - Logikai alkata
• Alaki jog és anyagi jog;
• Állami, egyházi és nemzetközi jog;
• Tételes jogtudomány, jogtörténet, jogelmélet;

• A jogi kultúra
- A jogászat karakterológiája /Szerkesztő jogászat, Ügyvédi jogászat, Bírói jogászat, Közigazgatási jogászat, Laikus jogászat, Jogtanítás/
- A jogászi gondolkodás;
- A jogászat haszna és nélkülözhetősége;
- A jogászat apologetikája;

*
A „Bevezetés a Jogtudományba” című eme kiadványt az 1932-ben megjelent kötet tartalmi vonatkozásai, szemléletmódja, a jogtudomány akkori általános kultúrképe, a jogtörténet, jogelmélet jelentősége, a jogismeret tudományelméleti helye, a jogtudomány és a joggyakorlat összefüggései... iránt érdeklődő valamennyi olvasónknak egyaránt ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.