A szabadság hídja

A második világháború befejezésének 70. évfordulójára emlékezéskor jelent meg Paul Lemaire műve, amely egy második világháborús francia hadifogoly altiszt (civilben számtantanár) visszaemlékezését tartalmazza. Számára Magyarország a szabadság hídjává vált, mert a II. világháború idején megszökött az ausztriai hadifogolytáborból, 1942-1943-ig hazánkban lelt menedéket, és az itt töltött időszak után jutott vissza az otthonába, Párizsba. A második világháborúban 1200 szökött francia hadifogoly talált Magyarországon menedéket, a többségük Balatonboglár közelében. A honvédelmi miniszter szerint Paul Lemaire nem az ismert sztereotípiákat erősíti, hanem azt mutatja be egy francia szemszögéből, mennyire tisztelettel bántak a magyarok a hadifoglyokkal. „Magyarország így valóban a szabadság hídja volt, s 1944. március 19-ig, a német megszállásig szigetnek volt tekinthető.”

A második világháború befejezésének 70. évfordulójára emlékezés jegyében vehető kézbe Paul Lemaire műve, amely egy második világháborús francia hadifogoly altiszt (civilben számtantanár) visszaemlékezését tartalmazza.

Számára Magyarország a szabadság hídjává vált, mert a II. világháború idején megszökött az ausztriai hadifogolytáborból, 1942-1943-ig hazánkban lelt menedéket, és az itt töltött időszak után jutott vissza az otthonába, Párizsba.

A második világháborúban 1200 szökött francia hadifogoly talált Magyarországon menedéket, a többségük Balatonboglár közelében.

„Ha azt szeretnénk, hogy a hibák többé ne ismétlődjenek meg, akkor fontos ismernünk a múltat” - fogalmazott a francia nagykövet a könyv ismertetésekor, és a beszédét magyarul zárta: „Nagyon hálásak vagyunk Magyarországnak, nem felejtettük el a segítséget, és nem is fogjuk elfelejteni.”

A honvédelmi miniszter szerint Paul Lemaire nem az ismert sztereotípiákat erősíti, hanem éppen azt mutatja be egy francia szemszögéből, mennyire tisztelettel bántak a magyarok a hadifoglyokkal. „Magyarország így valóban a szabadság hídja volt, s 1944. március 19-ig szigetnek volt tekinthető.”
*
A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ HELYETT
• A fogság. A szökés;
• Menedék Magyarországon;
• A visszatérés;
EPILÓGUS

- A volt budapesti katonai attasé, Hallier tábornok levele;
- Adam Meysner úr levele;
- Kivonat Kállay emlékirataiból;
- Minden jó, ha vége jó;

*
„A Szabadság Hídja” című eme kiadványt a szerző szökés utáni „körutazása” iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék többek között megismerni, hogy a kegyetlen események idején, a körülmények hirtelen megváltozásakor a szerzőt sokszor hogyan segítette a magyarok emberséges viszonyulásán túl a cinizmus pajzsa, olykor pedig az optimizmus és a töretlen kitartás, hogy visszatérhessen a hazájába, Franciaországba.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.