Küzdelem a Kárpát-medencéért

Gulyás László történész, regionalista (Hódmezővásárhely, 1965. -) 1991-ben szerezte meg az okleveles történelem és földrajz szakos tanári diplomáját, majd okleveles humánerőforrás-menedzser diplomát szerzett. Oktatóként 1996-ban kapcsolódott be a felsőoktatásba. Történelemtudományból PhD fokozatot szerzett. Publikációinak túlnyomó része Közép-Európa történetével, politikai földrajzával és regionális fejlődésével foglalkozik...
*

„A trianoni békediktátum megszületésének teljes történetével a mai napig adós a magyar történelemtudomány. Különösen igaz ez a megállapítás Trianon előzményeinek történetére. Az 1990 előtt marxista és az 1990 utáni poszt-marxista történetírás igen sematikus képet rajzol fel az egykori Magyarország keretei között zajló nemzeti, nemzetiségi küzdelmekről.

Ezt az álláspontot az alábbiak szerint összegezhetjük: az Osztrák–Magyar Monarchia, ezen belül a Szent István-i Magyarország a „népek börtöne” volt, és így logikus és törvényszerű a felbomlása.

Trianon igazi felelőse a dualista korszak magyar politikai elitje, amely nem ismerte fel a nemzetiségi kérdés igazi súlyát, sőt egyenesen elzárkózott a nemzeti és nemzetiségi követelések megfontolásától és kielégítésétől.

Jelen könyv arra vállalkozik, hogy meghaladja a fenti álláspontot. E törekvés jegyében áttekintő képet rajzol a történelmi Magyarországot végül szétfeszítő nemzeti és nemzetiségi kérdés területi aspektusairól. Részletesen bemutatja, hogy a Kárpát-medencében a magyarsággal együtt élő nem magyar népek a különböző történeti fordulópontokon – török kiűzése, 1848–1849, osztrák–magyar kiegyezés – milyen igényekkel léptek fel a magyar állammal szemben.

Külön hangsúlyozza, hogy a Kárpát-medencében a nemzeti gondolat ébredése és kiteljesedése párhuzamosan és egymást keresztező módon zajlott. Ezek a nemzetépítő törekvések vezettek el a magyar és nem magyar népek konfliktusainak kiéleződéséhez. Ma­gyarul nem arról volt szó, hogy a magyar politikai elit puszta gonoszságból – ahogy a marxisták mondják: sovinizmusból – nem akart semmit sem adni a nem magyar népeknek, hanem arról, hogy a Szent István-i Magyarországot, bár „csak egy ország” volt, több nemzet tekintette a hazájának.

E könyv az Osztrák–Magyar Monarchiára – és ezen belül a magyar Szent Korona országaira – nem a népek börtöneként tekint, hanem egy olyan államalakulatként, ahol több nemzet próbált meg egymás mellett élni. A szerző nézete szerint az Osztrák–Magyar Monarchia fontos és pozitív szerepeket – geopolitikai egyensúly, gazdasági térszervezés – betöltő soknemzetiségű államalakulat volt, amely sok szempontból az Európai Unió előfutárának tekinthető.

Ugyanekkor a Monarchia legnagyobb negatívumaként arra is felhívja a figyelmet, hogy partikuláris (elsősorban nemzeti) érdekek mellett megosztották a benne élő népek vélt vagy valós ellentétei is.

A Monarchia tragédiája abban rejlik, hogy olyan korszakban – a 19. és 20. század fordulója – próbált meg soknemzetiségű államként működni és fennmaradni, amikor minden nemzet saját nemzetállamának megteremtésén és megerősítésén dolgozott.”
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
• Az alapfogalmak definiálása;
• A könyv célkitűzése és szerkezete;

• Regionalizációs kísérletek: (Az első kísérlet: a Temesi Bánság. A második kísérlet: II. József közigazgatási reformja.);

• Regionalizmus a történelmi Magyarországon I. - Az etnoregionalizmus a nemzeti ébredéstől 1849-ig: (Bevezető gondolatok. Etnoregionalista törekvések.);

• Etnoregionalizmus versus regionalizáció /1849-1867/: (Bevezető gondolatok. Etnoregionalista törekvések 1848-1849-ben. A harmadik regionalizációs kísérlet: a Bach-rendszer. Bach után, avagy újabb etnoregionalista kísérletek 1860-1867.);

• Regionalizmus a történelmi Magyarországon: az etnoregionalizmus 1867-1914: (A dualista állam és az etnoregionalista törekvések. Támadások /reformkísérletek és reformtervek/ a dualista állam ellen.);

• Regionalizmus a történelmi Magyarországon: a gazdasági szerveződésű régiók születése: (A dualista Magyarország régiói. A gazdasági szerveződésű régiók és a „nemzetiségi régiók” kapcsolata.;)

• Kihívások kívülről: (Bevezető gondolatok. A pángermanizmus és a magyar állam. A pánszlávizmus és a magyar állam. A délszláv irredenta. A román irredenta 1878 után.);

ÖSSZEFOGLALÁS: Támadások felülről, belülről, kívülről. Végső konklúzió;
JEGYZETEK - FÜGGELÉKEK;

*
A „Küzdelem a Kárpát-medencéért” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék tanulmányozni a regionalizáció és etnoregionalizmus, avagy a nemzeti és nemzetiségi kérdés területi aspektusait Magyarországon 1690–1914 között, Trianon előzményeiről egy árnyaltabb kép kialakulása reményében.
*
További ajánlott kiadványok:

Román véderő Magyarország ellen.
Balkáni birodalom.
Szabadkőművesek Trianon előtt.
Visszatér a Délvidék 1941.
Tűzzel-vassal a hazáért.
Vörösterror Szolnokon.
Nem (csak) Erdély volt a tét.
Mária román királynő párizsi követsége-1919.
Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a Katolikus Egyház ellen.
Eltévedt hősök.
Sárréti sasok.
Évtizedeim a titkosszolgálatnál.
Küzdelem a kommunizmus ellen.
A Horthy-korszak külpolitikája I.
Edvard Benes - Közép-Európa koncepciók és a valóság.
Politizáló szabadkőművesség.
Molnár Tamás 3 könyve együtt kedvezőbben.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.