Eredeti magyar nyelvtan
Czakó Gábor
Könyv
2011
2011
178 oldal, Puha kötésű ragasztott FR5 méret
ISBN 9789638840875
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 990 Ft
Leírás
Tankönyv a magyar nyelv gyökrendje alapján...
Czakó Gábor Csaba szerző (Decs, 1942. szeptember 14. –) a Nemzet Művésze címmel 2019-ben kitüntetett Kossuth-díjas író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Dolgozott Antall József miniszterelnök tanácsadó testületében. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007)...
*
Az „Eredeti magyar nyelvtan” nyelvérzékünk és a Czuczor-Fogarasi Szótár alapján írja le a magyar nyelv lényegét a hangok jelentéshajlamától, a gyökökön és a toldalékokon át a mondatokig, nyelvünk észjárásáig. Szakkifejezései az élővilágból származnak: gyök, gyökér, törzs, ág, gyök- és szócsalád stb.
Részlet az ELŐSZÓ-ból:
„A magyar nyelv szerkezetének, működésének, észjárásának tanítása százötven éve kiszorult a tudományból és az iskolákból, ezért a magyar művelődésügynek a nyelvújítással, a reformkorral, a '48-as eszmékkel megindult hatalmas lendülete megtört.
A Czuczor-Fogarasi Szótár nem hibátlan, ámde még a javító pótkötete sem jelenhetett meg... A magyar nyelv szótárát minden elemzés és vita nélkül „tudománytalannak” minősítette Hunfalvy Pál 1851-ben, az I. kötet megjelenése előtt 11 évvel! A továbbfejlesztése szóba sem jöhetett. Noha a mű mindenkor nélkülözhetetlen volt a magyar nyelv kutatásában, a szótárkészítésben stb., ennek ellenére a szakszavait is kiirtották a tudományosságból, legkivált az alapfogalmat, a gyököt.
• Már pedig mit toldalékolunk, ha nincsen gyök?
„Az előállott fogalmi, módszertani és oktatásügyi zavar ecsetelése és vita helyett - fejet hajtva a XIX. század lánglelkű költői és zseniális tudósai előtt - a Czuczor-Fogarasi Szótár nyomán magyar nyelvtankönyvet készítettem, mely anyanyelvünk természeti rendjére épül. (...) E könyv a szerves nyelvészet újabb történetében az első, örömmel veszem diákok, tanárok, tudósok, értelmes magyar emberek bíráló-javító észrevételeit.”
*
Idegenek a magyar nyelvről:
Polamus Amandus (1561-1610) Baselben élő humanista írta 1609-ben Szenci Molnár Albertnek a nyelvtana megjelenésekor: „Akadnak, akik kétségbe vonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket.”
Krantz, S. Grover (1931-2002) amerikai antropológus: „A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet: átmeneti kőkori nyelvnek tartom, mely megelőzi az újkőkor kezdetét, a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégibb.”
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem, hogy a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.”
George Bernard Shaw: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Giuseppe Mezzofanti bíboros (1724-1849): „A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik a nyelvükben.”
*
A kötetben foglaltakat számos példa, játékos feladat, olvasmány, kép teszi elevenné. Az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
• Előszó;
• Magyar észjárás - a beszéded te vagy!
• I. Hangok:
(1. Magánhangzók vagy önhangzók. 2. Mássalhangzók. 3. A magánhangzókról. 4. Hangzóilleszkedés. 5. Önhangzóink jelentés - hajlama. 6. Mássalhangzók. 7. Mássalhangzók jelentés - hajlama. 8. A rovásírásról. 9. Hasonulások. 10. Jelentés - hajlam és szóépítés.);
• II. A gyökökről: (1. A magyar nyelv rendjének alapelve. 2. A gyök. 3. Szónemzetségek. 4. Gyökök sarjadzása. 5. Gyökhangok és gyökelemek.);
• III. A szó: (1. Gyök- és szócsaládok. 2. Egy gyökcsalád. 3. Szótörzs. 4. Szóhangsúly. 5. Szavaink szemléletessége. 6. A szóalkotás további módjai. 7. A magyar és az idegen szavak megkülönböztetése.);
• IV. Szófajok: (1. Alapszófajok.);
• V. Toldalékok: (1. A toldalékok fajtái. 2. Képzők. 3. Mássalhangzói szóképzők. 4. Egyetlen hangból állók. 5. Összetett képzők. 6. Igeképzők. 7. Egyéb képzők. 8. Jelek. 9. Ragok.);
• VI. Igék és igeragok: (1. Az ige. 2. A létige. 3. Általános / személytelen igék. 4. Igei viszonyok. 5. Igeidők, igemódok. 6. Igenevek. 7. Főnév. 8. Melléknév. 9. Számnév. 10. Ikerszavak. 11. Névmások. 12. Segédszavak. 13.Mondatszók.);
• VII. Közlés és mondattan: (1. Mondataink fajtái az alany szándéka szerint. 2. Szerkezet szerinti osztályozás. 3. Főbb mondatrészek. 4. Szószerkezetek. 5. Összetett mondatok.);
• VIII. Hogyan írjunk és beszéljünk?
• IX. Ősnyelv-e a magyar?
• X. A magyar észjárás;
*
Az „Eredeti Magyar Nyelvtan” című eme kiadványt a Czuczor-Fogarasi szótár alapján a magyar nyelv lényegének bemutatása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, a hangok jelentéshajlamától, a gyökökön és a toldalékokon át a mondatokig és nyelvünk észjárásáig...
A Szerző szavaival élve: „Remélem, hogy a tanulók és a tanítók (...) élvezni fogják, hiszen anyanyelvünk, észjárásunk szellemével és valóságos természetével találkozhatnak benne...””
*
Czakó Gábor további ajánlott művei:
Beavatás - Lépcső és szalmaszál.
Aranykapu.
Hosszúalattság.
Misztikai ösvény - Titkos könyv.
Beljebb a magyar észjárásba.
Beavatás a magyar észjárásba.
Az Antikrisztus és mi.
Beavatás - Jézus beszélő kövei.
77 hangos rémmese - HANGOSKÖNYV CD
Történeteink almáspitével.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Czakó Gábor Csaba szerző (Decs, 1942. szeptember 14. –) a Nemzet Művésze címmel 2019-ben kitüntetett Kossuth-díjas író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Dolgozott Antall József miniszterelnök tanácsadó testületében. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007)...
*
Az „Eredeti magyar nyelvtan” nyelvérzékünk és a Czuczor-Fogarasi Szótár alapján írja le a magyar nyelv lényegét a hangok jelentéshajlamától, a gyökökön és a toldalékokon át a mondatokig, nyelvünk észjárásáig. Szakkifejezései az élővilágból származnak: gyök, gyökér, törzs, ág, gyök- és szócsalád stb.
Részlet az ELŐSZÓ-ból:
„A magyar nyelv szerkezetének, működésének, észjárásának tanítása százötven éve kiszorult a tudományból és az iskolákból, ezért a magyar művelődésügynek a nyelvújítással, a reformkorral, a '48-as eszmékkel megindult hatalmas lendülete megtört.
A Czuczor-Fogarasi Szótár nem hibátlan, ámde még a javító pótkötete sem jelenhetett meg... A magyar nyelv szótárát minden elemzés és vita nélkül „tudománytalannak” minősítette Hunfalvy Pál 1851-ben, az I. kötet megjelenése előtt 11 évvel! A továbbfejlesztése szóba sem jöhetett. Noha a mű mindenkor nélkülözhetetlen volt a magyar nyelv kutatásában, a szótárkészítésben stb., ennek ellenére a szakszavait is kiirtották a tudományosságból, legkivált az alapfogalmat, a gyököt.
• Már pedig mit toldalékolunk, ha nincsen gyök?
„Az előállott fogalmi, módszertani és oktatásügyi zavar ecsetelése és vita helyett - fejet hajtva a XIX. század lánglelkű költői és zseniális tudósai előtt - a Czuczor-Fogarasi Szótár nyomán magyar nyelvtankönyvet készítettem, mely anyanyelvünk természeti rendjére épül. (...) E könyv a szerves nyelvészet újabb történetében az első, örömmel veszem diákok, tanárok, tudósok, értelmes magyar emberek bíráló-javító észrevételeit.”
*
Idegenek a magyar nyelvről:
Polamus Amandus (1561-1610) Baselben élő humanista írta 1609-ben Szenci Molnár Albertnek a nyelvtana megjelenésekor: „Akadnak, akik kétségbe vonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket.”
Krantz, S. Grover (1931-2002) amerikai antropológus: „A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet: átmeneti kőkori nyelvnek tartom, mely megelőzi az újkőkor kezdetét, a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégibb.”
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem, hogy a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.”
George Bernard Shaw: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Giuseppe Mezzofanti bíboros (1724-1849): „A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik a nyelvükben.”
*
A kötetben foglaltakat számos példa, játékos feladat, olvasmány, kép teszi elevenné. Az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
• Előszó;
• Magyar észjárás - a beszéded te vagy!
• I. Hangok:
(1. Magánhangzók vagy önhangzók. 2. Mássalhangzók. 3. A magánhangzókról. 4. Hangzóilleszkedés. 5. Önhangzóink jelentés - hajlama. 6. Mássalhangzók. 7. Mássalhangzók jelentés - hajlama. 8. A rovásírásról. 9. Hasonulások. 10. Jelentés - hajlam és szóépítés.);
• II. A gyökökről: (1. A magyar nyelv rendjének alapelve. 2. A gyök. 3. Szónemzetségek. 4. Gyökök sarjadzása. 5. Gyökhangok és gyökelemek.);
• III. A szó: (1. Gyök- és szócsaládok. 2. Egy gyökcsalád. 3. Szótörzs. 4. Szóhangsúly. 5. Szavaink szemléletessége. 6. A szóalkotás további módjai. 7. A magyar és az idegen szavak megkülönböztetése.);
• IV. Szófajok: (1. Alapszófajok.);
• V. Toldalékok: (1. A toldalékok fajtái. 2. Képzők. 3. Mássalhangzói szóképzők. 4. Egyetlen hangból állók. 5. Összetett képzők. 6. Igeképzők. 7. Egyéb képzők. 8. Jelek. 9. Ragok.);
• VI. Igék és igeragok: (1. Az ige. 2. A létige. 3. Általános / személytelen igék. 4. Igei viszonyok. 5. Igeidők, igemódok. 6. Igenevek. 7. Főnév. 8. Melléknév. 9. Számnév. 10. Ikerszavak. 11. Névmások. 12. Segédszavak. 13.Mondatszók.);
• VII. Közlés és mondattan: (1. Mondataink fajtái az alany szándéka szerint. 2. Szerkezet szerinti osztályozás. 3. Főbb mondatrészek. 4. Szószerkezetek. 5. Összetett mondatok.);
• VIII. Hogyan írjunk és beszéljünk?
• IX. Ősnyelv-e a magyar?
• X. A magyar észjárás;
*
Az „Eredeti Magyar Nyelvtan” című eme kiadványt a Czuczor-Fogarasi szótár alapján a magyar nyelv lényegének bemutatása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, a hangok jelentéshajlamától, a gyökökön és a toldalékokon át a mondatokig és nyelvünk észjárásáig...
A Szerző szavaival élve: „Remélem, hogy a tanulók és a tanítók (...) élvezni fogják, hiszen anyanyelvünk, észjárásunk szellemével és valóságos természetével találkozhatnak benne...””
*
Czakó Gábor további ajánlott művei:
Beavatás - Lépcső és szalmaszál.
Aranykapu.
Hosszúalattság.
Misztikai ösvény - Titkos könyv.
Beljebb a magyar észjárásba.
Beavatás a magyar észjárásba.
Az Antikrisztus és mi.
Beavatás - Jézus beszélő kövei.
77 hangos rémmese - HANGOSKÖNYV CD
Történeteink almáspitével.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.