János vitéz DVD

Petőfi Sándor eme elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. A költő János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazza. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: „A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma”. „A művet Kosztolányi Dezső a magyar Odüsszeiá-nak nevezte. Eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász, Tündérország királyává válik. Magyar hangok: CSERHALMI GYÖRGY, NAGY ANIKÓ, PÁRTOS ERZSI, FARKAS ANTAL, MÁDI SZABÓ GÁBOR, BÁRDY GYÖRGY, KÖRMENDI JÁNOS, KÚTVÖLGYI ERZSÉBET... Zene: Gyulai Gaál János; Rendező: Jankovics Marcell; Játékidő: 74 perc...

Jankovics Marcell (1941-2021) 1973-as rajzfilmje Petőfi Sándor elbeszélő költeményéhez hűen, mégis eredeti módon viszi filmre a „János Vitéz”-t. Az alkotás nem egyszerűen illusztrálja Kukorica Jancsi kalandjait, hanem kiapadhatatlan fantáziával az érzelmek, azaz a szeretet, a gyász, a bátorság színeit festi meg.

Megelevenedik előttünk egy irodalmi klasszikus, amely nemcsak egy halhatatlan szerelem története.

Arra is emlékeztet bennünket, hogy nem a rang, a ruha, a származás teszi az embert, hanem az, hogy mivé formálja magát a cselekedetei, választásai által.

Petőfi Sándor eme elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva.

A költő János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazza.

Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta:

„A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma”.
*
„A művet Kosztolányi Dezső a magyar Odüsszeiá-nak nevezte. Eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász, Tündérország királyává válik.

A szegények, az elnyomottak győzedelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, a megpróbáltatásokon át. A cselekményben a valószerű falusi életkép keveredik a népmesei motívumokkal (az árva fiú világgá megy, próbatételeken megy keresztül, kitalált lényekkel találkozik (boszorkányok, griffmadár, óriások) stb. A falu és a pusztaság Petőfi által megélt világ, azt elhagyva kezdődik a mese.

A főhősre az útján nemcsak szellemi és fizikai kihívások várnak, de jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutnia. A falu két árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban találkozik, ahol örökké uralkodnak. A mesei részben mindenki eszményítve jelenik meg. A költő alapvetően mindenkit jónak lát, a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, az erényesek pedig a megérdemelt jutalmat. Petőfi a nép - az egyszerű emberek - számára írta a verset, ezért lett a népmese a vers mintája”.

Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma.

*
Magyar hangok:
CSERHALMI GYÖRGY, NAGY ANIKÓ,
PÁRTOS ERZSI, FARKAS ANTAL,
MÁDI SZABÓ GÁBOR, BÁRDY GYÖRGY,
KÖRMENDI JÁNOS, KÚTVÖLGYI ERZSÉBET.
*
Zene: Gyulai Gaál János;
Rendező: Jankovics Marcell;
Játékidő: 74 perc; A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.