Dzsingisz Kán hagyatéka

Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj herceg (1890-1938) orosz nyelvész és történész az orosz emigránsok körében elterjedt sajátos szellemi mozgalom, az ún. eurázsiaiság témakörében is meglehetősen önálló gondolatokat fogalmazott meg, ebben a kötetben is. Megismerhetjük a XX. századi húszas évekbeli esszéit, melyeket Pálfalvi Lajos utószava és Vlagyimir Szolovjov két rokon ideológiájú verse egészít ki a XIX. század végéről. A forradalom utáni orosz emigráció ideológiai vitái iránt érdeklődőknek lehet kuriózum ez a küllemében is igényes kiadvány. Mindazoknak ajánlott, akik fogékonyak az 1917-es forradalom utáni orosz emigráció ideológiai vitáira, a szerző európai és orosz kultúrával kapcsolatos gondolatébresztő okfejtéseire, annak ellenére is, hogy eléggé sajátosak és egyediek, ahogy a szerző maga írja, „az európai műveltségű emberek többsége számára szinte organikusan befogadhatatlanok”.

NYIKOLAJ SZERGEJEVICS TRUBECKOJ herceg (oroszul Николай Сергеевич Трубецкой, latin betűs nyelvekben általában Nikolai Trubetzkoy; Moszkva, 1890. április 16. – Bécs, 1938. június 25.) orosz nyelvész és történész, a prágai iskola és az alaki fonológia alapjainak lefektetője, a strukturális nyelvészet megalkotója.
*
Nevét főként a nyelvészeti körökben emlegetik. A nyelvészeti-történeti-etnográfiai kutatásai hozadékaként az orosz emigránsok körében elterjedt sajátos szellemi mozgalom, az ún. eurázsiaiság témakörében is meglehetősen önálló gondolatokat fogalmazott meg ebben a kötetben is:

- a kozmopolitizmus álarca mögé rejtett germán-latin etnocentrikus kultúrsovinizmusról,
- az ezt utánzó téves szlavofil mozgalomról, illetve
- e hamis nacionalizmusokkal szemben az igaz nacionalizmusról (Európa és az emberiség, Az igaz és hamis nacionalizmusról),
- a nyugatról jövő kulturális egyesítés keresztényietlen voltáról (Bábel tornya és a nyelvek összezavarása),
- az orosz államiság mongol gyökereiről (Dzsingisz kán hagyatéka), a hajdani Orosz Birodalom népeit egyesítő szovjet ideológiával szembeállított eurázsiai nacionalizmusról (Az összeurázsiai nacionalizmus),
- valamint az orosz kultúrán belüli nagy- és kisorosz, azaz nyugati vagy ukrán, illetve moszkvai törésvonalról (Az ukrán kérdés).

A jelen kötetben olvashatók Trubeckoj XX. századi húszas évekbeli esszéi, melyeket Pálfalvi Lajos utószava és Vlagyimir Szolovjov két rokon ideológiájú verse egészít ki a XIX. század végéről.

A forradalom utáni orosz emigráció ideológiai vitái iránt érdeklődők számára lehet kuriózum ez a küllemében is igényes kiadvány.
*
A fenti témáknak megfelelően a kötet tartalma:

- Európa és az emberiség;
- Az igaz és hamis nacionalizmusról;
- Bábel tornya és a nyelvek összezavarása;
- Dzsingisz kán hagyatéka;
- Az összeurázsiai nacionalizmus;
- Az ukrán kérdés;

Pálfalvi Lajos: Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj lehetetlen eurázsiai küldetése;
FÜGGELÉK: Vlagyimir Szolovjov versei.

*
A „Dzsingisz Kán Hagyatéka” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik fogékonyak az 1917-es forradalom utáni orosz emigráció ideológiai vitáira, a szerző európai és orosz kultúrával kapcsolatos gondolatébresztő okfejtéseire, annak ellenére is, hogy eléggé sajátosak és egyediek, ahogy a szerző maga írja, „az európai műveltségű emberek többsége számára szinte organikusan befogadhatatlanok”.

Kitartó elemzést és intellektuális olvasásélményt kívánunk hozzá! A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.