Világ - virág
Molnár V. József
A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere - 4. BŐVÍTETT KIADÁS!
Könyv
Örökség könyvműhely kiadó, 2013
Örökség könyvműhely kiadó, 2013
282 oldal, Puha kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9789638847652
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 6 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 6 500 Ft
Leírás
Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja...
*
Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.
Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...
1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.
Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.
Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.
Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.
Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...
*
Néhány évvel ezelőtt Pállné Kovács Róza, az Erdélyben lévő korondi „írókázó” asszony elmondta a szerzőnek az általa írókázott (a könyv 1. ábráját képező) cseréptálról, hogy annak közepére az életet adó Napot mintázta, belső peremére pedig a cserelapit (cserfalevelet) és a hálót: az életet és a halált jelölő motívumokat.
A Napból támadó „nyitó”, illetve a Naphoz visszahajló „záró” tulipánok a tavasz és az ősz, a hajnal és az alkony képviselői. Ezeknek tehát a környezetünkről, a világunkról szóló hiteles üzenete van!
Ez akkor válik igazán lényegivé, ha körültekintünk alaposabban a régi kultúrák és a természeti népek műveltségében, amelyekben az elemi alakzatok megszámlálhatatlan sokasága van jelen; egyebek között a kör, a négyzet, az átlósan osztott négyzet, az állókereszttel osztott négyzet, a kereszttel osztott kör, a lépcső és a spirál.
Ezek az alakzatok meghatározó sorrendben egymásból következnek, belőlük és általuk szerveződik számos fontos tagoltabb alakzat (pl. forgórózsa, életfa, kentaur, az analógiában összetett állat- és növényalakzatok).
Mindezek szerte a világon elterjedtek, földrajzilag és időben is egymástól távol eső népek művészetében bukkantak föl, és a társadalmi, gazdasági változások ellenére évezredeken át fennmaradtak.
A szerző ezek után a fölismerések után kezdte el keresni, és meg is találta a rendező elvet, egy olyan logikai modellt, amely az egymástól jócskán távol keletkezett motívumok rendszerét, rokonságát és általános jelentés-tartalmát igazolja. A logikai modell alkalmazása döbbentette rá a „négyzet őskori megtalálásának” a jelentőségére, de lehetővé tette számára azt a következtetést is, hogy a természetben élő ember miért rajzol, farag, sző, vagy hímez lépcsőt vagy hármas levelet a spirál mellé: hogy a lépcső alak miért alkalmas a „kezdődik” és a „bevégzett” jelölésére.
Ezeknek tehát egyetemes jelentéstartalma van és ezek a jelek, motívumok rendszert alkotnak. Ezek alakították az ősi műveltséget, a megismerés és felfedezés kényszere, és öröme által, az érzékelés, észlelés és gondolkodás, tehát a megismerési folyamat segítségével.
*
Ezeknek a motívumoknak az összefüggés rendszerét és alkalmazási módjait követhetjük nyomon az alábbi TARTALOM szerinti kötet tanulmányozása során:
• I. „VILÁG VIRÁGA, VILÁGNAK VIRÁGA”
(Az osztatlan egész, a négyzet alaposztása, azonos jelek az alaposztás négy mezejében, a megkülönböztetett átlók);
• II. „EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY...”
(Az alapkettősség, az alaposztású négyzet, a fehér és a fekete minőség megjelenésének „háza”, a három négyzetből szerveződött alak formai adottságai, az L alak az építkezés, a „teremtődés” csírája, négy helyzetének alapelrendeződése és egyéb alapelrendeződései, az alapképleteknek a megjelenési módja a szerves műveltségben, a nyitott és zárt világ-virág, a forgórózsa);
• III. „CSAK AMI NINCS, ANNAK VAN BOKRA, csak ami lesz, az a virág...”
(A 3 x 3-as négyzethálóban szerveződő rendszer, a jelrendszer szervezési módja és szerkezete, a jelrendszer alakjai a szerves műveltségben /A „sugárzó”. A „sugár”. A „hal”. A „bárány”. Az „ülő madár”. A „spirál”/, a spirál és a „hármasság”, a lépcső és a spirál kitüntetett szerepe, a különböző jellegű és rendeltetésű lépcsőspirálok a szerves műveltségben, elemi életfatípusok, a kapu, a négyes szerkezetű életfa, az egyező (II) és a keresztező (X) képlet, a rokon alakok szerveződési módja a különféle kultúrákban, a hat alak nyitott és zárt négy-négy rendszerének elrendeződése a 3 x 3-as rendszerben, a 3 x 3-as jelrendszer 36 jelének alapelrendeződései).
FÜGGELÉK:
- TANULMÁNY AZ ARANYMETSZÉSRŐL;
- LOGIKAI FORMASZERVEZÉS ÉS FORMA SZERVEZŐDÉS;
- A TEREMTŐ IGE MŰKÖDÉSE A NÉGYZETRÁCSBAN.
*
A „Világ - Virág” című ezen kiadványt a természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere, valamint a létünket meghatározó két fontos tényező, a 4 x 4-es jelrendszer alapszerkezete és az aranymetszés, valamint a tér-idő jelölődése a logikai modellben iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánljuk mellé:
A magyarság igaz őstörténelme.
Az ősmagyarok mitológiája.
A magyar tündérvallás.
A maja Uroborosz.
Keresztes hadjárat a Szent Grál ellen.
Az Univerzum Bibliája - A Szinkronicitás kulcsa.
Két indigó-könyv együtt.
Pogány Biblia - Koppány hagyatéka.
A Magyar MU - A teljes Csicsáky-hagyaték.
Jézus magyar eredete - Jézus király a Pártus herceg, Magyar Biblia.
Belső Föld Almanach.
Az Anunnakik titkos története.
Piliscsillag, Napcsillag.
Kerek Istenfája
Az emberélet szentsége
A Nap arca, Ég és föld ölelésében, Újraszülető világ
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.
Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...
1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.
Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.
Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.
Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.
Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...
*
Néhány évvel ezelőtt Pállné Kovács Róza, az Erdélyben lévő korondi „írókázó” asszony elmondta a szerzőnek az általa írókázott (a könyv 1. ábráját képező) cseréptálról, hogy annak közepére az életet adó Napot mintázta, belső peremére pedig a cserelapit (cserfalevelet) és a hálót: az életet és a halált jelölő motívumokat.
A Napból támadó „nyitó”, illetve a Naphoz visszahajló „záró” tulipánok a tavasz és az ősz, a hajnal és az alkony képviselői. Ezeknek tehát a környezetünkről, a világunkról szóló hiteles üzenete van!
Ez akkor válik igazán lényegivé, ha körültekintünk alaposabban a régi kultúrák és a természeti népek műveltségében, amelyekben az elemi alakzatok megszámlálhatatlan sokasága van jelen; egyebek között a kör, a négyzet, az átlósan osztott négyzet, az állókereszttel osztott négyzet, a kereszttel osztott kör, a lépcső és a spirál.
Ezek az alakzatok meghatározó sorrendben egymásból következnek, belőlük és általuk szerveződik számos fontos tagoltabb alakzat (pl. forgórózsa, életfa, kentaur, az analógiában összetett állat- és növényalakzatok).
Mindezek szerte a világon elterjedtek, földrajzilag és időben is egymástól távol eső népek művészetében bukkantak föl, és a társadalmi, gazdasági változások ellenére évezredeken át fennmaradtak.
A szerző ezek után a fölismerések után kezdte el keresni, és meg is találta a rendező elvet, egy olyan logikai modellt, amely az egymástól jócskán távol keletkezett motívumok rendszerét, rokonságát és általános jelentés-tartalmát igazolja. A logikai modell alkalmazása döbbentette rá a „négyzet őskori megtalálásának” a jelentőségére, de lehetővé tette számára azt a következtetést is, hogy a természetben élő ember miért rajzol, farag, sző, vagy hímez lépcsőt vagy hármas levelet a spirál mellé: hogy a lépcső alak miért alkalmas a „kezdődik” és a „bevégzett” jelölésére.
Ezeknek tehát egyetemes jelentéstartalma van és ezek a jelek, motívumok rendszert alkotnak. Ezek alakították az ősi műveltséget, a megismerés és felfedezés kényszere, és öröme által, az érzékelés, észlelés és gondolkodás, tehát a megismerési folyamat segítségével.
*
Ezeknek a motívumoknak az összefüggés rendszerét és alkalmazási módjait követhetjük nyomon az alábbi TARTALOM szerinti kötet tanulmányozása során:
• I. „VILÁG VIRÁGA, VILÁGNAK VIRÁGA”
(Az osztatlan egész, a négyzet alaposztása, azonos jelek az alaposztás négy mezejében, a megkülönböztetett átlók);
• II. „EGY A KETTŐ, HÁROM A NÉGY...”
(Az alapkettősség, az alaposztású négyzet, a fehér és a fekete minőség megjelenésének „háza”, a három négyzetből szerveződött alak formai adottságai, az L alak az építkezés, a „teremtődés” csírája, négy helyzetének alapelrendeződése és egyéb alapelrendeződései, az alapképleteknek a megjelenési módja a szerves műveltségben, a nyitott és zárt világ-virág, a forgórózsa);
• III. „CSAK AMI NINCS, ANNAK VAN BOKRA, csak ami lesz, az a virág...”
(A 3 x 3-as négyzethálóban szerveződő rendszer, a jelrendszer szervezési módja és szerkezete, a jelrendszer alakjai a szerves műveltségben /A „sugárzó”. A „sugár”. A „hal”. A „bárány”. Az „ülő madár”. A „spirál”/, a spirál és a „hármasság”, a lépcső és a spirál kitüntetett szerepe, a különböző jellegű és rendeltetésű lépcsőspirálok a szerves műveltségben, elemi életfatípusok, a kapu, a négyes szerkezetű életfa, az egyező (II) és a keresztező (X) képlet, a rokon alakok szerveződési módja a különféle kultúrákban, a hat alak nyitott és zárt négy-négy rendszerének elrendeződése a 3 x 3-as rendszerben, a 3 x 3-as jelrendszer 36 jelének alapelrendeződései).
FÜGGELÉK:
- TANULMÁNY AZ ARANYMETSZÉSRŐL;
- LOGIKAI FORMASZERVEZÉS ÉS FORMA SZERVEZŐDÉS;
- A TEREMTŐ IGE MŰKÖDÉSE A NÉGYZETRÁCSBAN.
*
A „Világ - Virág” című ezen kiadványt a természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere, valamint a létünket meghatározó két fontos tényező, a 4 x 4-es jelrendszer alapszerkezete és az aranymetszés, valamint a tér-idő jelölődése a logikai modellben iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánljuk mellé:
A magyarság igaz őstörténelme.
Az ősmagyarok mitológiája.
A magyar tündérvallás.
A maja Uroborosz.
Keresztes hadjárat a Szent Grál ellen.
Az Univerzum Bibliája - A Szinkronicitás kulcsa.
Két indigó-könyv együtt.
Pogány Biblia - Koppány hagyatéka.
A Magyar MU - A teljes Csicsáky-hagyaték.
Jézus magyar eredete - Jézus király a Pártus herceg, Magyar Biblia.
Belső Föld Almanach.
Az Anunnakik titkos története.
Piliscsillag, Napcsillag.
Kerek Istenfája
Az emberélet szentsége
A Nap arca, Ég és föld ölelésében, Újraszülető világ
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.