Itt van a kutya elásva!

Állatneves magyar szólások, közmondások szótára... 550 olyan magyar szólást és közmondást magyaráz, amelyekben valamilyen állat neve szerepel. Pl.: Itatja az egereket; A kutya ugat, a karaván halad. Ezekben legtöbbször valós (egér, kutya, nyúl stb.), ritkábban képzeletbeli állatnév (pl. sárkány) vagy állatnévből képzett szó (pl. egérút, kutyavásár, nyúlcipő, sárkánytej) található. 235 esetben a kifejezésnek a művelődéstörténeti előzményét és eredetmagyarázatát is közli. Megtudhatjuk például, hogy a Farkasszemet néz szólás azon a megfigyelésen alapszik, hogy egyes állatok - főként a farkas és néhány kutyaféle -, mielőtt egymásnak ugranának, mereven szembenézve kerülgetik egymást, mintha ki akarnák olvasni ellenfelük szeméből annak szándékát. Az Itt van a kutya elásva szólásmondásunk pedig babonás hiedelmet őriz: ha valaki megbotlik, az annak jele, hogy ott ördögtől elvarázsolt kutya van elásva, és alatta kincsek rejlenek.

A kötet 550 olyan magyar szólást és közmondást magyaráz, melyekben valamilyen állat neve szerepel. Pl.:

• Itatja az egereket;
• A kutya ugat, a karaván halad;
• Kiugrasztja a nyulat a bokorból;
• Nehogy már a nyúl vigye a puskát;
• Egérutat nyer;
• Egyszer volt Budán kutyavásár;
• Felhúzza a nyúlcipőt;
• Sárkánytejet szopott.

Ezekben legtöbbször valós (egér, kutya, nyúl stb.), ritkábban képzeletbeli állatnév (pl. sárkány) vagy állatnévből képzett szó (pl. egérút, kutyavásár, nyúlcipő, sárkánytej) található.

A szótár 235 esetben a kifejezésnek a művelődéstörténeti előzményét és eredetmagyarázatát is közli. Megtudhatjuk például, hogy a Farkasszemet néz szólás azon a megfigyelésen alapszik, hogy egyes állatok - főként a farkas és néhány kutyaféle -, mielőtt egymásnak ugranának, mereven szembenézve kerülgetik egymást, mintha ki akarnák olvasni ellenfelük szeméből annak szándékát.

Az Itt van a kutya elásva szólásmondásunk pedig babonás hiedelmet őriz: ha valaki megbotlik, az annak jele, hogy ott ördögtől elvarázsolt kutya van elásva, és alatta kincsek rejlenek.
*
A kötet szerzője BÁRDOSI VILMOS, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, a magyar és a francia szólások elismert kutatója. A TINTA Könyvkiadónál jelentek meg korábban az alábbi népszerű munkái:

• Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval;
• Szólások, közmondások eredete;
• Frazeológiai etimológiai szótár.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.